Gyökeres változást sürget Tóbiás József

Nagy párt voltunk, nagy párt lehetünk újra – jelentette ki lapunknak Tóbiás József, aki az egyedüli jelölt az MSZP elnöki posztjára.

– Ön jelentkezett egyedül, hogy a jelenlegi helyzetben elnökként vezetné a Magyar Szocialista Pártot. Ezt jól meggondolta?
– Hallok azokról, akik temetni akarnák az MSZP-t, én viszont pont az ellenkezőjét tapasztalom. A jelölőgyűléseken a tagok, az aktivisták és a szimpatizánsaik is építkezni akarnak. Én az elmúlt huszonhárom évben ennek a politikai közösségnek voltam a tagja, és mindig feladatra vállalkoztam. Most, ebben a nehéz helyzetben sincs más, mint hogy az ember vállalja ezt a feladatot a közösség érdekében. Nagy párt voltunk, nagy párt lehetünk újra. Ezért dolgozunk.

– Mit ajánl a pártjának? A megosztott baloldalon az MSZP egyenjogú partnere lesz az Együtt–PM-nek és a Demokratikus Koalíciónak (DK), elfogadva ezzel azt, hogy a Jobbik tartósan a második erővé válik, vagy vannak ennél komolyabb ambíciói is?
– Pont az volt a hiba az elmúlt időszakban is a demokratikus baloldalon, hogy ez a típusú méricskélés zajlott, miközben a társadalom valós problémái valós, baloldali válaszokat igényelnek. Én ezeket a válaszokat szeretném megtalálni, és az ehhez szükséges erős szervezetet szeretném felépíteni. Szögezzük le azt is: a baloldal a második erő jelenleg.

– Ebből viszont nem derül ki, hogy hová pozicionálja az MSZP-t a baloldalon. Ki akar törni abból, hogy három, egyenrangú párt verseng ugyanazokért a szavazókért?
– Természetesen az MSZP a legerősebb ellenzéki demokratikus párt. Szó nincs kitörésről, nem ez a helyzet. Viszont mást és máshogyan kell csinálni. Gyökeres változásra van szükség.

– Mit ért a gyökeres változás alatt, és hogyan akarja azt elérni?
– Önazonos baloldali politikát, szolidaritást, emberséget. A legfontosabb, hogy nem saját magunkkal kell foglalkoztatni a médiát és a közvéleményt. Érzékelni kell a társadalmi problémákat, és azokra értékalapon válaszokat adni. Ez nem megy egyik napról a másikra, hiszen egy olyan szervezetet kell létrehozni, amely sokkal inkább politikai közösség, mint egyfajta hatalmi szervezet.

– Egy átlagos baloldali szavazó ebből mit érzékelhet?
– Azt, hogy egy értékelvű párt valós társadalmi kérdésekre keres válaszokat. A változást a szavazók is érzékelni fogják. Világos célok, nyitott párt, rengeteg munka jellemzi majd az MSZP-t.

– Egyes, szkeptikusabb párttársai mégis attól tartanak, hogy az MSZP az SZDSZ sorsára juthat, vagyis megszűnik. Nekik mit mond?
– Nem figyelek azokra az aggodalmakra, amelyek nem a valóságról szólnak.

– Ön szerint ez megnyugtató válasz számukra?
– Kételyekre a választ tettekkel kell megadni. Véleményem szerint a legjobb terápia a munka, és most dolgozni, építkezni kell.

– Viszont már a megválasztása előtt is érik kritikák. Szanyi Tibor a napokban azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy erős ellenpontja lenne önnek, sőt kilátásba helyezte, hogy nem támogatja majd elnökké választását.
– Egy demokratikus pártban szíve joga eldönteni mindenkinek, hogy támogat-e egy vezetőt az adott feladatra, vagy sem. Azt viszont mindannyian tudjuk, hogy nem lehet azt folytatni, amit az előző négy évben vagy az azt megelőző nyolc évben tettünk. Ezzel Szanyi Tibor is bizonyára egyetért. Merőben más alapokra kell helyezni az építkezést, vissza kell térni az alapokhoz, a helyi szervezetekhez, a választókerületekhez, és ott kell újra felépíteni a Magyar Szocialista Pártot.

– Lendvai Ildikó korábbi pártelnök is összeállt húsz, nagyrészt Mesterházy Attila elnöksége alatt a vezetésből kiszorult politikussal, és az általuk létrehozott Deák Ferenc Kör egy saját kiáltványt is megfogalmazott az ön elnökségéről is döntő kongresszus számára.
– Egyetértek minden olyan javaslattal, amely a reformokról szól. Sokan véleményt mondtak az elmúlt időszakban, én magam kezdeményeztem, hogy a párttagok vessék papírra, hogy miről mit gondolnak.

– A Deák Ferenc Kör ugyanakkor azt is szeretné, hogy – ahogy fogalmaznak – rendezzék a viszonyukat a demokratikus pártokkal. Több párttársa szerint is ez egyfajta ismételt nyitási kísérlet a liberális értékrend égisze alatt a Gyurcsány Ferenc vezette DK felé. Ismét adja magát a kérdés, hogyan viszonyulna az ön által vezetett MSZP a másik két baloldali párthoz
– Az MSZP baloldali politikával és a saját választóival önazonos, s e tekintetben teljesen autonóm, szuverén szervezet, ezért nem valamihez vagy valakikhez képest létezik. A kulcskérdés pedig most az, hogy a jelenleg nagyjából 1,3 milliós baloldali szavazótábor hogyan bővíthető. Hogyan lehet elérni azokat, akik akár bennünk, akár a jelenlegi kormányban csalódtak. Számukra szerintem az MSZP tudja a leginkább egyértelmű válaszokat adni.

– Mindezt Gyurcsány Ferenccel, vagy nélküle?
– Nem esnék abba a hibába, hogy személyek mögé rejtsem politikai véleményemet, de azt leszögezném, hogy Gyurcsány Ferenc-kérdés nincs az MSZP-ben, vele mint egy másik demokratikus párt elnökével számolunk.

– Ennek ellenére gondolkodik valamilyen együttműködésben?
– A választójogi törvény kényszereket állít a baloldal elé, ezt az EBESZ nemrég kiadott jelentése is igazolja, hiszen visszaköszönnek benne az ellenzék korábbi kritikái. Tehát szükségszerű az együttműködés, ám ez nem jelenti azt, hogy az értékein a szocialista pártnak változtatni kell. Az MSZP baloldali, a szabadságot, az emberi élet tiszteletét, az egyenlőséget és a szolidaritást magáénak valló párt. Természetesen a politika az önállóságról, a szuverenitásról, valamint az együttműködés harmóniájáról szól, tehát együttműködésben mindig gondolkodunk, azt azonban ma még nem tudom megmondani, hogy ennek kik lesznek a szereplői.

– Viszont vár még ránk egy önkormányzati választás ősszel. Milyen összefogás lesz?
– Az önkormányzatiság az MSZP számára az az alapérték, amely a helyi közösségek helyi ügyeinek képviseletéről, helyben szól. Tehát lehet majd ősszel közösen indulni, de ahhoz helyben kell megállapodni. Nem lehet egy budapesti irodából megmondani, hogy ki a legalkalmasabb jelölt egy önkormányzati körzetben.

– Leendő pártvezetőként nem érzi mégis szükségesnek, hogy valamilyen vezérfonalat azért adjanak a helyi szervezeteiknek?
– Senki sem vonhatja el egy helyi közösségtől azt a saját, szerzett jogát, hogy ő döntsön. Ennél erősebb vezérfonal véleményem szerint nincs.

– Miskolcon a helyi MSZP támogatja a korábban rasszistának tartott mondatairól elhíresült Pásztor Albert volt rendőrkapitányt. A pártvezetés is beáll mögé?
– A helyi szervezet döntését tiszteletben tartom, de kérek garanciákat arra vonatkozóan, hogy a meglévő társadalmi problémáknak nem a további eszkalálódása, hanem a problémák gyökerének a feltárása következik. Eközben viszont nem mondok le arról, hogy a baloldal alapértéke az emberi méltóság tisztelete és annak teljes mértékű elfogadása. A mélyszegénység felszámolása, s annak garantálása, hogy senkinek nem sérülhetnek az emberi jogai. Személyesen találkoztam a helyi szocialista vezetőkkel, és biztosítottak arról, hogy nem engednek az értékeinkből.

– Pásztor Alberttel is beszélt személyesen?
– Igen, találkoztunk.

– Meg tudta önt győzni?
– Felelős párbeszédet, a jövőre vonatkozó reményteli párbeszédet folytattunk.

– A DK is támogatja Pásztort, és a pártban ez egy komoly retorikai fordulattal is együtt jár. Mi a véleménye arról, hogy míg Gyurcsány Ferenc korábban hányingerkeltőnek nevezte a volt rendőrkapitány mondatait, most szinte minden politikusuk hangosan kiáll mellette?
– Más pártok megnyilvánulásait és véleményét nem fogom minősíteni.

– A miskolci ügy kapcsán a legnagyobb vihart a DK-s Eörsi Mátyás is kijelentése kavarta, miszerint statisztikailag létezik romabűnözés. Ez elfogadható az MSZP számára?
– Nem kívánom minősíteni más pártok vezetőinek álláspontját. Erre viszont nem tudok mást válaszolni, csak azt, hogy ilyen nincs. Minden ember egyenlő, minden ember méltóságát tisztelni kell.

– Eörsi Mátyással ugyanakkor múlt vasárnap a DK tüntetésén egy színpadra állt Kunhalmi Ágnes, az MSZP frissen megválasztott budapesti elnöke. Ráadásul ez volt az a rendezvény, ahol bántalmazták Gulyás Mártont, a Krétakör vezetőjét. Jó döntés volt, hogy Kunhalmi is felszólalt?
– Ez is egy olyan eset, amikor a helyi közösség, konkrétan a fővárosi elnökség döntött. Ezzel együtt azt le kell szögezni, hogy egyetlen demokratikus ellenzéki párt rendezvényén sem érhet soha senkit semmilyen bántalmazás, amiért más a véleménye.

– A fővárosban hetek óta zajlanak az egyeztetések a baloldali pártok között az önkormányzati választásokra készülve. Hol tartanak? Lesz közös főpolgármester-jelölt?
– A tárgyalásokat az Országos Választási Bizottság felügyeletével, de a fővárosi szocialisták önállóan folytatják. A tárgyalások most is zajlanak a fővárosról és a főpolgármester-jelöltről, de a lezárással helyes megvárni az Alkotmánybíróság döntését.

– Nincsenek elkésve? Néhány hónapon belül jönnek a választások.
– Nem mi vagyunk elkésve, a kormánypártok még az utolsó pillanatban is változtattak a választási szabályokon.

– Ha lehetne egy kívánsága, elhalasztaná mondjuk egy évvel az önkormányzati voksolást?
– Nem. Én azt szeretném, hogy a szombati kongresszus után hétfőn vágjunk bele a munkába.

– Milyen eredménnyel lenne elégedett ősszel?
– Tisztességes eredménnyel. Bízom abban, hogy a jelenleg is az önkormányzatokban dolgozó MSZP-s képviselők meg tudják őrizni posztjukat. De emellett is van néhány olyan város, ahol látom a lehetőséget a változásra. Ehhez nagyon nagy munkát kell végezni, nem lesz könnyű.

– Amennyiben holnap megválasztják az MSZP elnökének, nagyjából kétmilliárd forintos adósságot is a nyakába vesz. Ráadásul a párt az előző évekhez képest kevesebb állami támogatásból gazdálkodhat. Tudnak majd törleszteni?
– Természetesen igen. Az a kérdés most, hogyan tudunk egy hatékonyan működő szervezetet létrehozni. A meglévő forrásokból pedig tisztességesen lehet építkezni.

– Információink szerint felmerült, hogy a spórolás jegyében vidéki irodákat zárhatnak be, kiadhatják a Jókai utcai székház felső emeleteit, illetve elbocsáthatnak kollégákat. Ekkora a baj?
– Ilyesmi nincs napirenden. Nem is az a kérdés, hogy kell-e spórolni, a cél egy hatékony munkaszervezet kialakítása. Viszont ahhoz, hogy minél közelebb legyünk a választókhoz, a mostani, nagypárti működési modellt át kell alakítani egyfajta hálózati működés irányába.

– Elődjét, Mesterházy Attilát nem igazán fogadta el az úgynevezett balliberális értelmiségi holdudvar, akikkel azért voltak éles összetűzései a pártnak a közelmúltban. Ön mennyire tartja fontosnak a konszolidációt ezzel a körrel?
– Megtisztelő, ha bárki segít minket, az országot gondolataival. Az MSZP-t érintő politikai felelősség azonban az MSZP-é.

– Mesterházyt bírálták amiatt is, hogy nem túl karizmatikus. Ön elég karizmatikusnak érzi magát ahhoz, hogy az MSZP-t vezesse?
– Erről azokat kell megkérdezni, akik így vélekedtek az elődömről. Én saját magamat nem fogom megítélni. De hadd idézzem Kéthly Annát: „Nem vezérekre, hanem vezetőkre van szükségünk”.

– Elnökként számít Mesterházy segítségére?
– Én olyan baloldali ember vagyok, akik tiszteli az elődeit, és mindannyiukra ugyanúgy számítok. De nem tisztségekben gondolkozom. Feladatokat látok és azt, hogy minden volt pártelnök a maga eszközeivel és lehetőségeivel vállalkozik azokra. Úgy érzem, hogy Mesterházy Attila ugyanezen logika mentén gondolkozik, ha lesz feladat, akkor nem fog ellépni előle, és az MSZP építkezését, illetve egy erős Magyarország felépítését fogja szolgálni.