A közvélemény-kutató cég tájékoztatásában kifejtette: a Fidesz veszített szavazókat az elmúlt egy hónapban – 37-ről 33 százalékosra csökkent a támogatottsága –, de előnye továbbra is jelentős a választókorú népesség körében. Az MSZP elmozdult a múlt havi történelmi mélypontjáról, 8-ról 10 százalékra nőtt a támogatottsága, ám ezzel sem tudta utolérni a Jobbikot, amelynek tábora időközben 12-ről 13 százalékosra bővült – részletezték.
Az áprilisi országgyűlési választást követően a májusi párttámogatottsági adatok is a Fidesz–KDNP első helyét mutatták, ami be is igazolódott az európai parlamenti voksoláson. A kormánypártok így már 94 hónapja vezetik a hazai ranglistákat, amire nem sok példa van a második világháború utáni történelemben. A Nézőpont Intézet júliusi közvélemény-kutatása szerint a Fidesz–KDNP továbbra is magabiztos fölénnyel vezeti a pártok versenyét. Olvassa el az MNO összeállítását!
A Tárki legfrissebb, júniusi felmérését itt érheti el.
Az Ipsos szerint a Demokratikus Koalíciónak mostanában változékony méretű a tábora, ezúttal 3-ról 2 százalékra csökkent. Felmérésük alapján – írták – az Együtt–PM Szövetség támogatottsága elég stabilnak tűnik, már harmadik hónapja 2 százalékot ér el a teljes népességen belül. Az LMP tábora is állandó, a választás óta folyamatosan a lakosság 3 százaléka preferálja az alakulatot.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz 56, a Jobbik 16 százalékon áll. Ebben az aktív körben az MSZP elég szorosan követi a nemzeti radikális pártot, 15 százalékot ér el. A biztos szavazói csoportban az LMP-t 4, az Együtt–PM-et és a DK-t 3-3 százalék támogatja – tájékoztatott a felmérés eredményéről a közvélemény-kutató.
Az adatokat részletezve emlékeztettek, hogy a parlamenti választás utáni hónapokban a Fidesznek 4 százalékponttal magasabb volt a támogatottsága, mint azt megelőzően, ami ismert jelenség: a választáson győztes párt vonzóvá vált olyanoknak is, akik nem rájuk szavaztak. A kormánypárt mögé májusban, júniusban olyan választópolgárok is felsorakoztak, akik április 6-án nem vettek részt a szavazáson – magyarázták.
A Fidesz melletti elköteleződésük azonban ideiglenes volt, ebben a hónapban ismét passzívvá váltak, a párt jelenlegi támogatói ugyanis kizárólag olyanok, akik a választás napján is rájuk szavaztak. Ez a tábor viszont nagyon eltökélt, minden más párténál aktívabb: 70 százalékuk most is biztosan elmenne voksolni, s további 26 százalékuk valószínűsíti ezt – közölték.
A Jobbik megőrizte szavazóit, mostani támogatói csak azokból állnak, akik a választáson is rájuk adták voksukat – írta az Ipsos, megállapítva, hogy a nemzeti radikális tábor tehát egyben maradt, viszont a szokásosnál kevésbé aktív: 52 százalékuk tekinti magát biztos választási résztvevőnek, s 22 százalékuk tartja valószínűnek részvételét.
A kutatás alapján a parlamenti választáson a baloldali összefogásra voksolók nagy többsége, kilenctizede ma is e pártok valamelyikének támogatója, egytizednyien tanácstalanok. A baloldali választási koalíció április eleji szavazóinak 63 százaléka most a szocialista párt híve, 15 százalékuk a DK-t preferálja, 13 százalékuk pedig az Együtt–PM Szövetséget. A három párt aktivitási szintje megközelítőleg azonos, az MSZP és az Együtt–PM támogatóinak 61-61, a DK-sok 58 százaléka mondja magát biztos választási résztvevőnek, a mérsékelten elszántak aránya 20-25 százalék között van.
Az Ipsos szerint az LMP körül nem történtek jelentős választói mozgások, a párt megtartotta április 6-ai tábora kilenctizedét; a távozók a bizonytalanok csoportjába kerültek, őket a parlamenti választástól távol maradók pótolták. Az ökopártnak továbbra is számolnia kell követőik visszafogottságával, mindössze négytizedük lenne biztos szavazó s ugyanekkora hányaduk valószínű voksoló – olvasható az elemzésben.
Az Ipsos július 13. és 21. között vette fel kutatásához az adatokat ezer ember megkérdezésével, akik együttesen az ország 18 éves és idősebb lakosságát képviselik.
