A Fidesz melletti elköteleződésük azonban ideiglenes volt, ebben a hónapban ismét passzívvá váltak, a párt jelenlegi támogatói ugyanis kizárólag olyanok, akik a választás napján is rájuk szavaztak. Ez a tábor viszont nagyon eltökélt, minden más párténál aktívabb: 70 százalékuk most is biztosan elmenne voksolni, s további 26 százalékuk valószínűsíti ezt – közölték.
A Jobbik megőrizte szavazóit, mostani támogatói csak azokból állnak, akik a választáson is rájuk adták voksukat – írta az Ipsos, megállapítva, hogy a nemzeti radikális tábor tehát egyben maradt, viszont a szokásosnál kevésbé aktív: 52 százalékuk tekinti magát biztos választási résztvevőnek, s 22 százalékuk tartja valószínűnek részvételét.
A kutatás alapján a parlamenti választáson a baloldali összefogásra voksolók nagy többsége, kilenctizede ma is e pártok valamelyikének támogatója, egytizednyien tanácstalanok. A baloldali választási koalíció április eleji szavazóinak 63 százaléka most a szocialista párt híve, 15 százalékuk a DK-t preferálja, 13 százalékuk pedig az Együtt–PM Szövetséget. A három párt aktivitási szintje megközelítőleg azonos, az MSZP és az Együtt–PM támogatóinak 61-61, a DK-sok 58 százaléka mondja magát biztos választási résztvevőnek, a mérsékelten elszántak aránya 20-25 százalék között van.
Az Ipsos szerint az LMP körül nem történtek jelentős választói mozgások, a párt megtartotta április 6-ai tábora kilenctizedét; a távozók a bizonytalanok csoportjába kerültek, őket a parlamenti választástól távol maradók pótolták. Az ökopártnak továbbra is számolnia kell követőik visszafogottságával, mindössze négytizedük lenne biztos szavazó s ugyanekkora hányaduk valószínű voksoló – olvasható az elemzésben.
Az Ipsos július 13. és 21. között vette fel kutatásához az adatokat ezer ember megkérdezésével, akik együttesen az ország 18 éves és idősebb lakosságát képviselik.
