Szakali Erzsébet tájékoztatása szerint a fertőzést a szakemberek lokalizálták, újabb megbetegedésekkel a továbbiakban nem kell számolni a településen. A helyi zárlatot az előírt, mintegy háromhetes megfigyelési idő letelte után lehet feloldani, mely egyben a betegség megszűntté nyilvánítását is jelenti majd.
A közlemény aláhúzza: az érintett telepen szigorított fertőtlenítést végeztek, a fertőzött szarvasmarha-állományban újabb megbetegedés nem fordult elő, és a kór nem terjedt át a környék állatainak egyikére sem.
A főigazgató emlékeztetett: a lépfene-megbetegedést egy húshasznú szarvasmarha-állományban állapította meg az állat-egészségügyi hatóság. A betegség kórokozóját két, illegális házi vágás során feldolgozott állat szerveiből mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Nemzeti Referencia Laboratóriuma. A fertőzött állományra a hatóság helyi zárlatot rendelt el.
A lappangási időket figyelembe véve már nem várhatók újabb megbetegedések a lépfenefertőzés miatt Tiszafüreden vagy a környező településeken – ez már a Jász-Nagykun-Szolnok megyei tiszti főorvos hétfői sajtótájékoztatóján hangzott el Szolnokon.
Sinkó-Káli Róbert elmondta: Tiszafüred térségében bárki bármit fogyaszthat, a turisták ott-tartózkodása nem jár az átlagostól eltérő közegészségügyi kockázattal. Csak beteg állattal közvetlenül és tartósan foglalkozók, valamint a nyers húsát feldolgozók közül betegedtek meg, illetve esetükben áll fenn ennek gyanúja.
A közétkeztetésben sem a kétes hússal érintkezők, sem a belőle készült ételből fogyasztóknál nem jelentkezett semmilyen tünet és panasz – húzta alá. A debreceni Kenézy-kórházban nyolc beteg, illetve megfigyelés alatt álló embert ápolnak, szombat óta nem változott a számuk.
Kérdésre reagálva a tiszti főorvos közölte: mivel az embert kizárólag fertőzött állat képes megbetegíteni, a teljes hazai állatállomány védettsége kiiktatná a lépfene kórokozójának közvetítőjét a fertőzési láncból. Embereknek adható védőoltás létezik a világon, ám Európában ezt egyetlen ország sem használja, mivel aránytalanul nagy az immunizálás kockázata a betegség ritka előfordulásához képest – tette hozzá.
Péter István megyei főállatorvos a tájékoztatón arról beszélt, hogy a járványgócban az első vakcinázás megtörtént, és az állatállomány jelenleg forgalmi korlátozás, helyi zárlat és legeltetési tilalom alatt áll. A második vakcinázást az első után tizennégy nappal végzik el, és leghamarabb három hét múlva oldhatják fel a helyi zárlatot.
Kijelentette: a fertőzött állatállományt megnyugtató módon izolálták, a környezetükben lévő összes, több ezer, a fertőzésre fogékony állat vakcinázása is befejeződött, és a kört a továbbiakban igyekeznek tágabb területre is kiterjeszteni. A felfüggesztett konyhák fertőtlenítésével ugyancsak elkészültek, az ott vett minták laboratóriumi vizsgálata még tart. Nem várható a vakcinázott állatok körében újabb megbetegedés, a huszonegy napos várakozási idő után reményeik szerint a betegséget megszűntté nyilváníthatják – fogalmazott.
Kérdésre válaszolva a főállatorvos kifejtette: az utóbbi tizenhárom évben az állati lépfenejárványok évről évre megismétlődtek, a bacilus itt van a környezetünkben. Az állatok vakcinázása az állattartók jogszabályi kötelezettsége: legelőre hajtani jószágot csak akkor lehet, ha ez – évente egyszer – megtörtént. A probléma a gazdák jogkövető magatartásával van, e téren „életszerű és jogos elvárás” a szigorítás – fogalmazott.
