Horváth László arról beszélt, hogy a Balatonon, Közép-Európa legnagyobb, csaknem 600 négyzetkilométeres vízfelületén és a partjainál 300 ezren vannak egy-egy nyári hétvégén, egy évben pedig hárommillióan fordulnak meg. Ennyi emberrel kell betartatni a viharjelzések idején életbe lépő szabályokat, hogy elkerüljék a baleseteket. A pontos meteorológiai előrejelzés fontos záloga a hatékony vízirendészeti munkának. Az elmúlt huszonöt évben hatezer embert, idén eddig 41 embert mentettek ki a Balatonból a vízi rendőrök – tette hozzá.
Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke elmondta: a balatoni viharjelző rendszert nyolcvan évvel ezelőtt súlyos tragédiák után hozták létre, azóta folyamatosan fejlesztették, miközben a legfontosabb feladat továbbra is az maradt, hogy az előrejelzések a biztonságot szolgálják az üdülőövezetben.
Szólt arról, hogy kezdetben 15 riasztóállomás alkotta a rendszert, viharágyúkkal és árbocra felhúzható piros jelzőkosarakkal. Ma már 31 stabil és 15 mobil viharjelző állomás szolgálja az üdülőövezet biztonságát.
Az ünnepségen V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára köszönetet mondott a meteorológusoknak, a vízi rendőröknek, a katasztrófavédőknek és az együttműködésében részt vevő civil szervezeteknek.
Az évforduló alkalmából a meteorológiai szolgálat ünnepi rendezvényt tartott a siófoki obszervatóriumban, megkoszorúzták a balatoni viharjelzést nyolcvan éve elindító Hille Alfréd katonameteorológus emléktábláját.
Az elmúlt években mintegy 300 millió forintot fordított a katasztrófavédelem az ország viharjelző rendszereinek rekonstrukcióira, a források többsége a Balatonhoz került.
