Az elemzés emlékeztet rá: a legutóbbi jogszabályváltozásokat megelőzően a fővárosi lista a kerületi kompenzációs listák és az egyéni jelöltek függvénye volt. Korábban fővárosi listát csak az a párt állíthatott, amelynek legalább 12 kerületben volt kompenzációs listája is, egy kompenzációs listához azonban a városrész egyéni választókerületeinek több mint felében kellett jelöltet állítani.
Mint írták, ezt a „kétlépcsős” rendszert az új szabályozás alapján egy „egylépcsős” váltotta fel, amely alapján a fővárosi listához mindösszesen 12 nyilvántartásba vett kerületi polgármesterjelöltre van szüksége az adott pártnak.
Az ajánlások szempontjából ez azt is jelenti, hogy bár az „új” fővárosi lista valóban más típusú, mint a korábbi, a pártoknak „csak” a polgármester-jelöltséghez szükséges számú ajánlást kell összegyűjteniük. Ezt követően ugyanis a jelöltek automatikusan fővárosi közgyűlési jelöltekké is válnak, valamint elérhetővé válik a budapesti listaállítás is. Ráadásul a polgármester-jelöltséghez szükséges ajánlások száma is csökkent – tették hozzá.
Az elemzés szerint az új szabályozás az önkormányzati választások esetében is bevezette a többes ajánlás intézményét, amelyet – mint írták – az Alapjogokért Központ „az országgyűlési választásokon tapasztalt problémák és feltételezhető visszaélések miatt nem tart előremutatónak”.
A központ szerint az tény, hogy az ajánlások, illetve ajánlóívek rendszere a korábbi kopogtatócédulás megoldásnál jóval biztonságosabb, azonban meglátásuk szerint a választási szerveket több esetben megoldhatatlan feladat elé állította, hogy megbízhatóan ellenőrizhessék, a több jelöltet is támogató személy aláírásai az egyes ajánlóíveken vajon tényleg az ajánlótól származnak-e.
Az elemzés szerint tekintettel arra, hogy mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választásokon a korábbiakhoz képest amúgy is enyhültek a jelöltállításhoz minimálisan szükséges ajánlások számára vonatkozó követelmények, az ellenzéki módosító elfogadásával az önkormányzati választásokra vonatkozó szabályozásba is bekerült többes ajánlás „lehetséges veszélyforrásnak tekinthető, a demokratikus versenyhez hozzáadott értéke csekély”.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az önkormányzati választásokon a jelölőszervezetek nem részesülnek állami kampánytámogatásban, így az önkormányzati választáson induló, nyilvántartásba vett jelöltek számának függvényében esetlegesen kikövetkeztethető lesz, hogy az országgyűlési választásokon indulók magas számát vajon a többes ajánlás vagy a kampányfinanszírozás okozta-e.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.
