A közvélemény-kutató cég felmérése szerint a Fidesz támogatottsága a népesség egészén belül 33-ról 35 százalékra bővült, így „nagy előnnyel vág neki az önkormányzati választásnak”. A Jobbiknak és az MSZP-nek maradt a 12, az LMP-nek, a DK-nak és az Együtt–PM Szövetségnek pedig a 3 százalékos tábora.
A kampány eddigi szakaszában leginkább a kormánypártnak sikerült aktivizálnia szimpatizánsait, így a biztos pártválasztók körében is javított, itt 56 százalékot ér el. A Jobbik ebben a körben 17, az MSZP 16 százalékos, a DK és az LMP 4, az Együtt–PM Szövetség pedig 3 százalékra számíthatna – közölte az Ipsos.
Kutatásuk alapján az önkormányzati választás iránt egyelőre nem mutatkozik nagy érdeklődés, a szavazásra jogosultak 43 százaléka ígéri biztosra, hogy elmegy voksolni október 12-én. További 23 százalék valószínűsíti, hogy ott lesz az urnáknál, bár ennek esélyét csökkenti, hogy e csoport háromnegyede a parlamenti választáson sem vett részt – tették hozzá.
A jelenlegi politikai erőviszonyok alapján biztos – írták –, hogy a megyei közgyűlésekben a Fidesz lesz a legerősebb párt, őket nagy valószínűséggel a Jobbik követi majd, és az MSZP lehet „a harmadik legfontosabb tényező”.
Az Ipsos szerint a Fidesz várhatóan a tízezernél kevesebb lakosú településeken szerepel majd a legjobban, itt a szavazatok több mint felét is megszerezheti, a Jobbik a választáson részt vevők negyedére-ötödére, az MSZP pedig legalább egytizedére számíthat. A falvakban, kisvárosokban nincs igazán polgármesterváltó hangulat, egynegyednyien cserélnék le a település vezetőjét – jegyezték meg.
A tízezer lakos feletti településeken is a Fidesz a legerősebb – folytatták az ismertetést –, de előnye szűkösebb. A jelenlegi preferenciák azt vetítik előre, hogy a voksok nagyjából négytizede juthat a kormánypártnak, az MSZP-nek és a Jobbiknak pedig megközelítőleg kéttizede. A DK és az Együtt–PM Szövetség e településméretnél megkaphatja a szavazatok akár egytizedét, az LMP-nek ennél kevesebb juthat.
A felmerés alapján a tízezer lakosúnál nagyobb városokban van esély polgármesterváltásra: az itt élők 38 százaléka ugyanis nem akar szavazni a mostani városvezetőre, bár 44 százaléknyian voksukkal a folytatásra biztatják a jelenlegi polgármestert.
Az Ipsos összefoglalója szerint a megyei jogú városokban a politikai erőviszonyok sokfélék, néhány helyen a baloldali pártoknak is lehetnek polgármesterei, és a testületek egy részében is meghatározó szerep juthat nekik. Összességében azonban a megyeszékhelyeken is a Fidesz áll jobban: a legnagyobb városokban élők 54 százaléka kormánypárti, 26 százaléka ellenzéki polgármesterjelöltre kíván voksolni.
A társaság jelezte: Budapesten minden bizonnyal a Fidesz jelöltje, Tarlós István lesz a főpolgármester – neki a kampány korai szakaszában két és félszer több támogatója volt, mint az őt követő baloldali jelöltnek –, és annak van nagyobb valószínűsége, hogy a kormánypártnak többsége lesz a Fővárosi Közgyűlésben. Budapesten jelenleg nagyjából a választópolgárok egyharmada támogatja a Fideszt, egynegyede a baloldali pártokat – többségében az MSZP-t –, egytizede pedig a Jobbikot, illetve az LMP-t, írták a kutatás alapján.
Az Ipsos szeptember 7-e és 14-e között vette fel kutatásának adatait, ezer ember megkérdezésével, akik együttesen az ország választókorú lakosságát képviselik.
