Hozzátette: döbbenetes volt látni az arcokat, amikor az emberek a határt átlépve a szabadsággal találkoztak. „Ez minket, magyarokat is megérintett, ezzel a mi szabadságunk is kinyílt”, és egy folyamat fontos állomása volt. Kitért arra a Magyarország-képre is, amely a német médiában kialakult, és azt mondta: nem a kritika zavaró, az lehet előrevivő és egészséges, a probléma az, ha olyan kép rajzolódik ki, amelynek vajmi kevés köze van a magyar valósághoz. Arra kérte a német szerkesztőket és a német médiát, „picit ellenőrizzék jobban” a hírforrásokat, próbáljanak egy kicsit jobban „magyar szemüveggel” is nézni.
Az ukrán válsággal összefüggésben jelezte: az Oroszország elleni szankciós döntéseket „továbbra is megszavazzuk és be is tartjuk”, de egy demokráciában lehetnek más vélemények. Egyben biztos – tette hozzá –, ha a megoldásokat másként látják is, közös a célja magyaroknak és németeknek, sőt az unió országainak egyaránt, „szabadság, egység, demokrácia”.
A fórumot közvetlenül a rendszerváltás után, 1991-ben hozták létre a két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére. Az idei tanácskozásnak különös aktualitást adott a magyar határnyitásnak és a berlini fal leomlásának 25. évfordulója. A találkozón tudósok, gazdasági vezetők, továbbá a civil társadalom képviselői is részt vettek a kormányzati tisztségviselők mellett.
