– Úgy tudjuk, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) is képviselteti magát a nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság hétfői ülésén, ahol az Iszlám Állam nevű terrorszervezet biztonsági kockázatairól lesz szó. Milyen kockázatokat jelent ez Magyarországon?
– Az Iszlám Állam nevű szervezet igen komoly aggodalmakat okoz az Európai Unióban és az egész világon. Most már két amerikai újságírót végeztek ki, és bejelentették egy harmadik, brit zsurnaliszta nyilvános megölését is. Ez a probléma már két éve megoldásra vár, de sajnos csak most kezdik komolyan venni. A TEK két éve dolgozik ezen a területen, hiszen volt két szíriai emberrablás is, amely beavatkozást igényelt. Mi gyűjtjük és kapjuk meg a partnerszervezetektől ugyanakkor az összes olyan információt, amely terrorveszélyre utal. A terroristák szempontjából pedig nincsenek határok, amikor belépnek a schengeni övezetbe, sokszor azt sem tudják, hová érkeznek. Egy szélsőséges, dzsihádista nézet áll szemben az egész európai értékrenddel, tehát az egész kontinenst érinti a kérdés, benne természetesen Magyarországot is. Az ügy kezelése nemzetközi fellépést igényel, amiben megvan, meg kell, hogy legyen a mi szerepünk is. Magyarország ráadásul a Nyugat-Európából érkező dzsihádistáknak az egyik átkelőhely, tranzitország.
– A bevándorlók ellenőrzésében már hatóságként is felléphetnek. Miként akadályozzák meg, hogy terroristák lépjenek be az országba?
– Az illegális bevándorlók ellenőrzését mi is véleményezhetjük, és meg is vétózhatjuk egy adott személy beengedését az országba, ha olyan információink vannak róla, hogy rossz szándékkal érkezik. Az illegális bevándorlók nagyobbik része továbbra is gazdasági menekült. A terrorszervezetek inkább csak logisztikai, infrastrukturális állomásként használják a kelet-európai országokat. Ezer ember közül öt-tíz személy ülhet föl az illegális bevándorlási hullámra. Ezeket ki kell szűrnünk és a továbbiakban is kezelnünk kell a problémát. Mivel az öt emberből négy továbbmenne Nyugat-Európába, együtt kell működnünk az ottani elhárító szervezetekkel is. A láthatatlan pirulát még nem találták fel, de megpróbáljuk követni ezeket az embereket, és a titkosszolgálatokkal együttműködve megakadályozni a terroristák átvonulását Európán.
– Ezek szerint a súlyos bűncselekmények esetén lecsapó kommandósok mellett van egy „láthatatlan” TEK is?
– Természetesen, a felderítés tartozik ide, ami a terrorizmus elleni tevékenysége során végezhet titkos információgyűjtést, alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket és módszereket. Több mint ötven terrorelhárító szervezettel folytatunk folyamatos információcserét. Arányaiban azt mondhatjuk, hogy a terroristák húsz százaléka kerülhet be illegális bevándorlóként Európába, a többi legális úton érkezik.
– Vannak konkrét eredményeik is az ilyen külföldről érkező terroristák felderítésében?
– Természetesen több ilyen eljárásban is részt vettünk. Például nemrég Németországban akartak egy pályaudvart felrobbantani az al-Kaidához köthető afgán állampolgárok, akik Magyarországon keresztül mentek ki Nyugat-Európába. A nyomozás kapcsán a német, az osztrák és a magyar szervek közösen léptek fel. Konkrét nyomozati cselekményeket hajtottunk végre, és sok bizonyítékot is szolgáltattunk az eljáráshoz. A társaság Magyarországon szállt meg, és innen indult tovább. Mint említettem, Magyarország egyfajta „logisztikai központ” a később Nyugat-Európában elkövetendő terrorcselekményekhez. A lakásukat például mi találtuk meg, ahol a német ügyészség kérésére házkutatást is tartott a Nemzeti Nyomozó Iroda.
– Milyen következménye van a szíriai eseményeknek Magyarország terrorfenyegetettségére?
– Amikor elindult a szíriai háború, nagyon sok nyugat-európai utazott ki Szíriába. Több ezer főről beszélnek, tehát minden országból több száz személy utazott át a közel-keleti országba. Főként Belgiumból, Hollandiából, Angliából és Franciaországból. Kezdetben az útvonal Törökországon keresztül vezetett. Voltak köztük szíriai emigránsok, akik a Szíriai Szabad Hadsereghez csatlakoztak az Aszad-rezsim megdöntése érdekében. Voltak köztük azonban vallási fanatikusok is, akik a szélsőséges iszlám csoportokhoz csatlakoztak. Ők általában második-, harmadikgenerációs, muzulmán családokból származó radikális fiatalok. Miután azonban a törökök megszigorították a határátlépést, kialakult egy másik útvonal, méghozzá Magyarországon keresztül, a román és a bolgár tengerpartról hajóval mennek tovább Ázsia felé. A Balkánon – elsősorban Boszniában, ahol elég erős a szalafiták jelenléte – kiképzőtáborok is kialakultak nekik.
– Sikerült-e elfogni közülük rossz szándékú személyeket, és segítettek-e ebben szerb társzervek?
– Éppen néhány nappal ezelőtt fogtak el Boszniában tizenhat személyt. Egy nemzetközi együttműködés eredményeként sikerült a már említett kiképzőtáborok szervezői közül őrizetbe venni egy csoportot. Közülük hatan már Magyarországon a TEK látókörébe kerültek.
– Az imént azt mondta, azért utaznak rajtunk keresztül ezek a terroristák, mert Törökországban szigorították a határátlépést. Nálunk mikor szigorítanak, hogy eltérítsék őket?
– Ez azért is jó kérdés, mert igazából nem tudjuk, hol kellene szigorítani. Hozzuk vissza az osztrák– magyar államhatárnál az ellenőrzést? A keleti vagy a déli határainknál sem lehet vasfüggönyt húzni. Azt gondolom, hogy inkább a belső ellenőrzéssel kell ezt megoldani. A gond az, hogy például az autópályán három óra alatt át lehet utazni Magyarországon.
– Magyarországon nem fedeztek fel még olyan közösséget, amely az iszlám szélsőséges irányzata felé tart?
– Inkább egyéni esetek vannak. A dzsihádista ideológiát alapvetően az interneten terjesztik, de vannak hagyományos módszerek is a beszervezésre. Harci imámok járják Európát, megjelennek mecsetekben és megpróbálják befolyásuk alá vonni a fiatalokat. Nekünk is oda kell figyelni arra, hogy a magyarországi iszlám közösségekben nehogy esetleg megjelenjenek ilyen agitátorok. Figyelnünk kell ilyen szempontból az egyetemi közösségekre is, hiszen nagyon sok külföldi tanul nálunk. Tartjuk az itteni iszlám közösségekkel a kapcsolatot, hiszen nekik nem érdekük, hogy itt radikális csoportok jöjjenek létre, ezért tőlük is kapunk jelzéseket.
– Több magyar állampolgárt is túszul ejtettek Szíriában, akiket sikerült azóta kiszabadítani. Van-e összefüggés az Iszlám Állam megjelenése és a magyarok túszul ejtése között?
– Két esetről beszélhetünk. Három kutyakiképzőt a Szíriai Szabad Hadsereg ejtett foglyul, ehhez az esethez tehát nincs közük a dzsihádistáknak. Őket ellenségnek, Aszad szövetségeseinek tekintették, és két hétig voltak az ázsiai országban. Aztán volt két túsz, akiket nemrég sikerült hazahozni, és tizennégy hónapig voltak fogságban. Ők valóban a szélsőségesek, az al-Nuszra kezébe kerültek. Náluk idő kell ahhoz, hogy túltegyék magukat ezen, és ebben a TEK is segít, például pszichológiai utókezelésben náluk és a családjuknál. Sok tapasztalatot szereztünk a dzsihádisták módszereiről és az információszerzés lehetőségeiről, amikor a kiszabadításukon dolgoztunk. Ezek az információk sokat segíthetnek az egész európai közösség terrorelhárító szerveinek a további elrabolt személyek kiszabadításában. Egyébként a hetedik ilyen jellegű akción vagyunk túl, és mindegyikből szereztünk különböző tapasztalatokat.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
