Magyarországon is átutaznak a dzsihádisták

A Terrorelhárítási Központnak komoly feladatai vannak a terroristák leleplezésében és túszok kiszabadításában. Interjú.

– Ezek szerint a súlyos bűncselekmények esetén lecsapó kommandósok mellett van egy „láthatatlan” TEK is?
– Természetesen, a felderítés tartozik ide, ami a terrorizmus elleni tevékenysége során végezhet titkos információgyűjtést, alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket és módszereket. Több mint ötven terrorelhárító szervezettel folytatunk folyamatos információcserét. Arányaiban azt mondhatjuk, hogy a terroristák húsz százaléka kerülhet be illegális bevándorlóként Európába, a többi legális úton érkezik.

– Vannak konkrét eredményeik is az ilyen külföldről érkező terroristák felderítésében?
– Természetesen több ilyen eljárásban is részt vettünk. Például nemrég Németországban akartak egy pályaudvart felrobbantani az al-Kaidához köthető afgán állampolgárok, akik Magyarországon keresztül mentek ki Nyugat-Európába. A nyomozás kapcsán a német, az osztrák és a magyar szervek közösen léptek fel. Konkrét nyomozati cselekményeket hajtottunk végre, és sok bizonyítékot is szolgáltattunk az eljáráshoz. A társaság Magyarországon szállt meg, és innen indult tovább. Mint említettem, Magyarország egyfajta „logisztikai központ” a később Nyugat-Európában elkövetendő terrorcselekményekhez. A lakásukat például mi találtuk meg, ahol a német ügyészség kérésére házkutatást is tartott a Nemzeti Nyomozó Iroda.

– Milyen következménye van a szíriai eseményeknek Magyarország terrorfenyegetettségére?
– Amikor elindult a szíriai háború, nagyon sok nyugat-európai utazott ki Szíriába. Több ezer főről beszélnek, tehát minden országból több száz személy utazott át a közel-keleti országba. Főként Belgiumból, Hollandiából, Angliából és Franciaországból. Kezdetben az útvonal Törökországon keresztül vezetett. Voltak köztük szíriai emigránsok, akik a Szíriai Szabad Hadsereghez csatlakoztak az Aszad-rezsim megdöntése érdekében. Voltak köztük azonban vallási fanatikusok is, akik a szélsőséges iszlám csoportokhoz csatlakoztak. Ők általában második-, harmadikgenerációs, muzulmán családokból származó radikális fiatalok. Miután azonban a törökök megszigorították a határátlépést, kialakult egy másik útvonal, méghozzá Magyarországon keresztül, a román és a bolgár tengerpartról hajóval mennek tovább Ázsia felé. A Balkánon – elsősorban Boszniában, ahol elég erős a szalafiták jelenléte – kiképzőtáborok is kialakultak nekik.

– Sikerült-e elfogni közülük rossz szándékú személyeket, és segítettek-e ebben szerb társzervek?
– Éppen néhány nappal ezelőtt fogtak el Boszniában tizenhat személyt. Egy nemzetközi együttműködés eredményeként sikerült a már említett kiképzőtáborok szervezői közül őrizetbe venni egy csoportot. Közülük hatan már Magyarországon a TEK látókörébe kerültek.

– Az imént azt mondta, azért utaznak rajtunk keresztül ezek a terroristák, mert Törökországban szigorították a határátlépést. Nálunk mikor szigorítanak, hogy eltérítsék őket?
– Ez azért is jó kérdés, mert igazából nem tudjuk, hol kellene szigorítani. Hozzuk vissza az osztrák– magyar államhatárnál az ellenőrzést? A keleti vagy a déli határainknál sem lehet vasfüggönyt húzni. Azt gondolom, hogy inkább a belső ellenőrzéssel kell ezt megoldani. A gond az, hogy például az autópályán három óra alatt át lehet utazni Magyarországon.

– Magyarországon nem fedeztek fel még olyan közösséget, amely az iszlám szélsőséges irányzata felé tart?
– Inkább egyéni esetek vannak. A dzsihádista ideológiát alapvetően az interneten terjesztik, de vannak hagyományos módszerek is a beszervezésre. Harci imámok járják Európát, megjelennek mecsetekben és megpróbálják befolyásuk alá vonni a fiatalokat. Nekünk is oda kell figyelni arra, hogy a magyarországi iszlám közösségekben nehogy esetleg megjelenjenek ilyen agitátorok. Figyelnünk kell ilyen szempontból az egyetemi közösségekre is, hiszen nagyon sok külföldi tanul nálunk. Tartjuk az itteni iszlám közösségekkel a kapcsolatot, hiszen nekik nem érdekük, hogy itt radikális csoportok jöjjenek létre, ezért tőlük is kapunk jelzéseket.

– Több magyar állampolgárt is túszul ejtettek Szíriában, akiket sikerült azóta kiszabadítani. Van-e összefüggés az Iszlám Állam megjelenése és a magyarok túszul ejtése között?
– Két esetről beszélhetünk. Három kutyakiképzőt a Szíriai Szabad Hadsereg ejtett foglyul, ehhez az esethez tehát nincs közük a dzsihádistáknak. Őket ellenségnek, Aszad szövetségeseinek tekintették, és két hétig voltak az ázsiai országban. Aztán volt két túsz, akiket nemrég sikerült hazahozni, és tizennégy hónapig voltak fogságban. Ők valóban a szélsőségesek, az al-Nuszra kezébe kerültek. Náluk idő kell ahhoz, hogy túltegyék magukat ezen, és ebben a TEK is segít, például pszichológiai utókezelésben náluk és a családjuknál. Sok tapasztalatot szereztünk a dzsihádisták módszereiről és az információszerzés lehetőségeiről, amikor a kiszabadításukon dolgoztunk. Ezek az információk sokat segíthetnek az egész európai közösség terrorelhárító szerveinek a további elrabolt személyek kiszabadításában. Egyébként a hetedik ilyen jellegű akción vagyunk túl, és mindegyikből szereztünk különböző tapasztalatokat.

A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.