A később jelöltcserét kezdeményező, Szigetvári Viktor vezette Együttben minderre úgy reagáltak lapunknak, „akkor van a legnagyobb esélyünk, ha a lehető legkevesebb ellenzéki jelölt áll majd Tarlós Istvánnal és a Fidesszel szemben október 12-én. Döntésünk felelősségteljes volt.” A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnöke mögé ugyancsak felsorakozó budapesti MSZP elnöke pedig úgy érvelt lapunknak, a kutatás akkor készült, amikor a főpolgármesteri posztért jóval többen versenyeztek.
– A választók tavasszal is jól döntöttek, s most is tudni fogják, hogy kire húzzák be az ikszet – közölte tegnap Kunhalmi Ágnes az MSZP budapesti elnöke, holott Bokros Lajost a felmérés szerint még Staudt Gábor, a Jobbik főpolgármester-jelöltje is megelőzi a maga 10 százalékával. Tóbiás József MSZP-elnök a Hír Tv-nek pedig úgy nyilatkozott: a cseréért a Falust jelölő Együtt–PM Szövetség viseli a politikai felelősséget.
A főpolgármesteri poszt elnyerésére 37 százalékos támogatottsággal Tarlós István, a Fidesz– KDNP jelöltje a legesélyesebb, az LMP-s Csárdi Antalra 2 százalék szavazna, míg a liberális Bodnár Zoltánt egy válaszadó sem említette. Ellenzéki forrásaink eközben hangulatkeltésnek nevezték a most nyilvánosságra hozott felmérést. Azt hangsúlyozták, egy országos kutatásból csak egy részminta vonatkozik Budapestre, így pedig nem is lehet egyértelműen relevánsnak tekinteni. Többen azt is felvetették, hogy mindez már okafogyottá vált. Falus Ferenc a Hír24-nek egyébként azt állította: nem csalták lépre, s nincs jelentősége annak, hogy nagyságrenddel nagyobb támogatottsága ellenére ő lépett vissza Bokros javára.
A MoMa elnöke eközben a „megszólaló hazug hírharsonáknak” tudta be a Heti Válasz értesülését, miszerint a Gyurcsány Ferenc által a baloldalon sürgetett egységes Demokrata Pártnak az alelnöke lehet. Ellenzéki forrásaink viszont megerősítették, hogy Gyurcsány vezető szerepet szán Bokrosnak a leendő új formációban, s a MoMa elnöke javára visszalépő Magyar Györgynek is. Sőt: immár Falus is arról beszélt, hogy míg visszalépése előtt csupán szakpolitikai ambíciói voltak, „ma kijelenthetem: vannak politikai ambícióim”. Falus a Hír24-nek egyelőre nem akarta elárulni, hogy az önkormányzati választás után „hol fog föltűnni”, annyit viszont megjegyzett, az ő politikai ambíciója „egy bizonyos politikai üggyel kapcsolatos”.
Emlékezetes, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a párt „ellenállás napja” című rendezvényén azt üzente a baloldali pártoknak, hogy „színes, nagy demokratikus zászló alatt fogunk egyesülni akkor is, ha prüszköltök ellene”. Gyurcsány kijelentette azt is, „aki nyafog, aki ebben nem hisz, aki illegeti és billegeti magát, és olvashatatlan szövegekben jön szembe az összefogás demokratikus nagy ügyével, az vereséget fog szenvedni”. Lapunk a napokban számolt be arról, hogy az önkormányzati választás után Kunhalmi Ágnes elhagyhatja az MSZP-t, s politikai pályafutását a DK-ban folytathatja. A politikus „látomásos költészetnek” nevezte értesülésünket.
Stabil Fidesz–KDNP-előny. Őrzi vezető pozícióját a Fidesz–KDNP mind a teljes népesség, mind a biztos pártválasztók körében – írta a Napi Gazdaság a Századvég szeptemberi felmérését ismertetve. Az eredmények azt mutatják, hogy a pártszövetségre a választókorúak 35 százaléka voksolna, míg a változatlanul második legerősebbnek mért Jobbikot tizenhárom százalék, a harmadik helyen álló MSZP-t pedig tíz százalék választaná. A többi párt közül a Demokratikus Koalíció támogatottsága öt százalék, az LMP-é és az Együtt–PM-é egyaránt három-három százalék. Más formációkra a válaszadók két százaléka adná szavazatát. A kormánypártok előnye a biztos szavazók körében is egyértelmű: 54 százalék szavazna a Fidesz– KDNP-re, 17 százalék a Jobbikra, 15 százalék pedig az MSZP-re. (MN)
