A minimálbér-emelés a feleken múlik — de hány százalék lesz?

A kormányülésen szóba került a minimálbér emelésének kérdése, hangzott el a Kormányinfón. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy a kabinet támogatja a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodást. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a piaci realitásokat és gazdasági teljesítményt figyelembe vevő bérpolitikáról beszélt korábban. A felek október végén kezdhetik meg a 2026-ra vonatkozó tárgyalásokat, cél a tisztességes, de fenntartható minimálbér-emelés elérése.

A kormányinfón a minimálbér emeléséről is volt szó. Fotó: Havran Zoltán

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a kormányülésen napirenden volt a minimálbér emelése is, miután a munkáltatók újratárgyalnák a tavaly megkötött hároméves bérmegállapodást. „Az elmúlt évek gyakorlata változatlan: van egy célja a kormánynak, ha a munkaadók és a munkavállalók megegyeznek, akkor a kormány ezt a megállapodást elfogadja” – fogalmazott.

Gulyás Gergely a Kormányinfón. A minimálbér emeléséről is tárgyaltak a kormányülésen (Fotó: Havran Zoltán)

A minimálbér kérdése hetek óta középpontban van. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptember 29-én, a Joint Venture Szövetség 14. Makrokonferenciáján kijelentette: bár a kormány korábban 13 százalékos minimálbér-emelést vállalt a hároméves megállapodásban, a jövő évre vonatkozó terv a makrogazdasági helyzet változása miatt módosulhat. A 2024-ben aláírt történelmi bérmegállapodás alapján a minimálbér:

•  2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra,
•  2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 
• 2027-re pedig 14 százalékkal, 374 600 forintra nőne.

 

A minimálbér emelését újra kell tárgyalni

A miniszter hangsúlyozta, hogy a végső emelés mértéke a munkáltatói és munkavállalói oldalak közti egyezségtől függ. A szakszervezetek 12–13 százalékos, a munkaadók 9–10 százalékos emelést tartanak reálisnak. Nagy Márton szerint elképzelhető, hogy az államnak kell majd „összehúznia” a két oldal közötti különbséget. Hozzátette, hogy a gazdasági teljesítmény és a várakozások eltérései miatt akár újratárgyalásra is szükség lehet. A harmadik negyedéves GDP-adatok október végén várhatók, ezek befolyásolhatják a tárgyalási folyamatot, az új bérmegállapodás pedig várhatóan november elején vagy közepén születhet meg. „A munkaerőpiac feszes, így a bérek is kikényszerítik a termelékenység növekedését” – mondta, hozzátéve, hogy a vállalkozásoknak nem kell félniük a béremeléstől, mert a siker kulcsa a termelékenység fejlesztése. Hangsúlyozta egyúttal azt is, hogy a kormány a kis- és középvállalkozások támogatását is célul tűzte ki, többek között forgóeszköz- és beruházási finanszírozásokkal, valamint új ipar- és munkahelyvédelmi akciótervvel.

A munkadók nem, de a szakszervezetek kitartanak

A munkaadói és a szakszervezeti oldal álláspontja eltér. A szakszervezetek szeptember közepén jelezték, hogy kitartanak a hároméves bérmegállapodás mellett, míg a munkaadók a megállapodás újratárgyalását szorgalmazzák. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) legutóbbi monitoring bizottsági ülését követően mindkét oldal képviselői elmondták: a 2026-ra vonatkozó bértárgyalások október második felében indulnak, az első három negyedév makrogazdasági adatai – GDP, infláció, bruttó átlagkereset – alapján. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára közölte, hogy a munkaadói oldal már az év első felében jelezte, a gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól, így a 13 százalékos emelés tarthatatlannak tűnik.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: a vártnál magasabb infláció és az alacsonyabb gazdasági növekedés miatt ugyan fennállnak az újratárgyalás feltételei, de a munkavállalói oldal továbbra is ragaszkodik a megállapodásban rögzített 13 százalékos emeléshez, csak nyomós okkal lehetne eltérni a szerződésben foglaltaktól. Palkovics hozzátette, hogy a GDP helyett célszerűbb lenne a hazai vállalatok profittermelő képességét vizsgálni, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium tanulmánya szerint a magyar gazdaság profittermelő képessége az uniós középmezőnyben van, míg a bérköltségek az uniós rangsorban hátulról a harmadik helyen állnak. Mindezek alapján a munkavállalói oldal fenntartaná a 2026-ra tervezett 13 százalékos minimálbér-emelést, de nem zárkózik el a tárgyalásoktól. Hetek múlva kiderül, mire jutnak a felek.