Hende Csaba Budapesten kiemelte: a tizenhárom aradi vértanúra emlékezve azt sem felejtjük el, hogy a magyar nemzet újjászületett azáltal, hogy hajlandó volt harcolni a közös jogok védelmében. A honvédelmi miniszter felidézte: a Batthyány-kormány kiváló politikusai rohamléptekben építették ki a magyar államot. A kezdetben a honvédelmi tárcát is felügyelő Batthyány irányításával nyár végére felálltak az első honvédzászlóaljak, amelyek már szeptember végén „jelesre vizsgáztak” Pákozdnál. Gróf Batthyány Lajos mindig a béke és a megegyezés útját járta – mondta Hende Csaba, hozzátéve: tárgyalni indult, de nem hallgatták meg, letartóztatták, majd „gyáva és aljas módon kivégezték” az osztrákok.
Hende Csaba úgy fogalmazott: a nemzet sohasem felejtette el hőseit. Nevük mindig a szabadságot jelentette, és reményt adott a legsötétebb órákban is – mondta Hende Csaba. Hozzátette: a jelenlegi nemzedék feladata, hogy felhasználva a kor által nyújtott lehetőségeket, megtalálja a gyarapodás, a továbblépés útjait mindenki számára. „Így jöhet létre az az erő, a szabadság ereje, amely minden időben képes megtartani a nemzetet” – emelte ki a miniszter, hozzáfűzve: „mindenkivel szövetkezünk a jó akarat, a kölcsönös érdek és a közös értékek szellemében, de senki által sem hagyjuk magunkat kihasználni, vagy önös érdekek nevében leckéztetni”.
A Fiumei úti Sírkertben tartott megemlékezés a történelmi zászlók bevonulásával kezdődött. Majd néma főhajtással Magyarország első miniszterelnökének emlékhelyénél koszorút helyezett el a kormány nevében Hende Csaba honvédelmi miniszter, a Köztársasági Elnöki Hivatal nevében Haszonicsné Ádám Mária főigazgató, és az államfő szárnysegédje, Szegő László dandártábornok, az Országgyűlés nevében pedig Latorcai János (KNDP) alelnök. Koszorúzott Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára, Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, valamint Benkő Tibor vezérkari főnök.
Déltől rendhagyó történelemóra keretében a rendezvényen részt vevő mintegy ezer középiskolás diák – történelmi áttekintést nyújtó kísérő vezetésével – a korszakhoz kapcsolódó emlékeket bemutató, hét állomásból álló sétán vehetett részt a Fiumei úti Sírkertben.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az ugyanezen a napon Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek. Az erről szóló rendelet értelmében az iskolákban is megemlékezéseket tartanak.
Az idén a központi ünnepségek reggel 9 órakor a Parlament előtti Kossuth téren kezdődtek, ahol katonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonták, majd félárbocra engedték Magyarország lobogóját. Ezt követően fél 10-kor gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnök vesztőhelyéhez vonultak át a megemlékezők. A vasárnap bemutatott megújult Batthyány-örökmécsesnél hétfő délelőtt gyertyát gyújtott többek között Hende Csaba honvédelmi miniszter, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Gróf Batthyány Lajos kivégzésének színhelyén, a nevét viselő örökmécsesnél délután négy óráig gyertyát gyújthatnak mindazok, akik szeretnék leróni tiszteletüket a vértanú miniszterelnök emléke előtt. Az emlékhelyen délután négy óráig katonai díszőrség áll. A központi rendezvények mellett országszerte számos vidéki településen, valamint a határon túl is tartanak megemlékezéseket, gyertyagyújtást, illetve koszorúzást.
Az aradi vértanúkra emlékeztek a hétfői gyásznapon Debrecenben, a kivégzett tábornokok emléktábláinál. Nagysándor József honvéd tábornok kőhalmánál Papp László (Fidesz–KDNP) alpolgármester kiemelte: nemzetünk gyásznapján fejet hajtunk azok előtt a mártírok előtt, akik hazaszeretetükért életükkel fizettek, akik szeretett hazájuk függetlenségéért büszkén adták életüket.
Egy idegen hatalom idegenek által végrehajtott bosszúhadjáratát szenvedte meg az ország – utalt a szónok a szabadságharcot követő megtorlásokra, hangsúlyozva, hogy „a hadbírák között nem találunk magyarokat, a megszálló katonaság, a csendőrség, a Habsburg birodalom más nemzetiségeiből állt, s a magyar társadalom szinte egy emberként fordult szembe a szabadságharcot leverő idegen hatalommal”.
Papp László szerint a 13 aradi vértanú halála beleégett a magyarság tudatába, haláluk nem volt hiábavaló: bátorságból, önzetlenségből, hazaszeretetből örök érvényű példát állítottak az őket követő generációk elé. Debrecen alpolgármestere végezetül meggyőződésének adott hangot, hogy „hazánk mai függetlensége, szabadsága az aradi vértanúk áldozatvállalásának is köszönhető”. A megemlékezés után az önkormányzat, a kormányhivatal, a fegyveres erők és testületek, a pártok és a civil szervezetek koszorúkat, virágokat helyeztek el a kőhalomnál.
A debreceni megemlékezéssorozat a 2-es számú honvédségi toborzóiroda Péterfia utcai épületének falán elhelyezett Nagysándor József-emléktáblánál folytatódott, ahol Drót László alezredes, az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettese emlékezett a tábornokra. A nap folyamán a debreceni oktatási intézmények diákjai további nyolc helyszínen helyeztek el koszorúkat és virágokat Gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnök és az Aradon kivégzett tábornokok emléktábláinál.
Október 6-a nemcsak a gyászról szól, hanem a hősiesség, a hazaszeretet ünnepe is egyben – mondta Pécs fideszes polgármestere az aradi vértanúk emléknapján tartott beszédében a baranyai megyeszékhelyen hétfőn.
Páva Zsolt a 165 éve kivégzett honvédtisztek mellszobraival ékesített Aradi vértanúk útján rendezett megemlékezésen úgy fogalmazott: bár az aradi vértanúkkal kapcsolatos megemlékezéseket a gyász kíséri legtöbbször, október 6-ára ünnepnapként is kell tekintenünk. „Ugyanis van mit ünnepelnünk; azt a hősiességet, azt a bátorságot, azt a hazaszeretetet, amit ezek a tábornokok, katonák tanúsítottak végig a szabadságharc idején, s halálukkal tettek rá felemelő pecsétet” – mondta a polgármester.
