A példaként idézett felmérések azonban több éve készültek, amikor még kevésbé mutatkoztak a piacon a válság miatt átalakult vásárlói szokások. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete ezért készített egy friss, reprezentatív felmérést, miszerint a háztartások jelentős része már pénteken és szombaton elintézi a vásárlást, így nem okozna társadalmi problémát, ha vasárnap zárva tartanának az üzletek, sőt, segítené a családi együttléteket.
A több tíz milliárd forintos forgalomvesztést is eltúlzottnak tartják az általunk megkérdezett kereskedelmi szakértők. Egyrészt azért, mert a napi cikkek, élelmiszerek beszerzése nem maradna el a fogyasztók részéről, csupán átterelődne a hét többi napjára. Ráadásul az intézkedés nem érintené az egyre népszerűbb online bevásárlásokat, vagyis például a legnagyobb multinacionális hipermarketlánc és több kereskedelmi vállalat által működtetett házhoz szállító szolgáltatás révén vasárnap is lenne bevételük a cégeknek.
Ezenkívül, mint azt korábban megírtuk, több hipermarketben már most is úgy próbálnak spórolni a vasárnapi munkavégzésért járó bérpótlékon, hogy hét végére diákmunkásokat, alkalmi munkavállalókat foglalkoztatnak. Megerősítette ezt tegnap a KASZ elnöke is, aki megjegyezte: ha a rendelkezésre álló munkaerőt hét napra kell beosztani, akkor a munkáltatók nem tudják és nem is tartják be a munka törvénykönyvét.
Mint mondta, rendszerint eltűnik a pihenőnap, a vállalatok nem adják ki a szabadságot, és legalább ötven százalékban hibás a túlóra-elszámolás. Ezen a problémán is kíván változtatni a vasárnapra elrendelt pihenőnap. – A vasárnapi pótlék dolgozónként átlagosan négyezer forint, az összeg pótlására jelentős béremeléseket kezdeményezünk majd az adótörvények tárgyalása után – közölte Sáling József.
Nemzetközi szinten sem egyértelmű a vasárnapi nyitva tartás kérdésének megítélése. Franciaországban például az ország gazdaságának élénkítése céljából most kívánja feloldani a kormány ezt a korlátozást.
