A kabinet megtárgyalta és támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szabad vasárnapról szóló javaslatát – jelentette be Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője tegnap.
Az elsőként lapunk által közölt, nagy alapterületű üzletek vasárnapi nyitva tartását korlátozó törvényjavaslatot tegnap már be is nyújtották, és amennyiben a parlament jóváhagyja, az intézkedés jövő év március 15-én lép életbe. A nemzetgazdasági tárca ezzel szemben később az MTI érdeklődésére közölte: a kabinet a javaslatról azt követően hozhat döntést, hogy meghallgatta a szakszervezeteket és a boltokat működtető vállalatokat.
A tervezet szerint a hét utolsó munkaszüneti napján nem nyithatnának ki a 400 négyzetméternél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító áruházak, csupán a kisebb alapterületű és családi vállalkozásban működtetett egységek fogadhatják a vásárlókat. A törvényi szabályozás alól mentesülő üzletek körét egy kormányrendelet rögzíti majd, amely lehetővé teszi azt is, hogy például a nagy ünnepek előtt vagy az üdülőhelyeken vasárnap is nyitva maradjanak a boltok. Az új szabályok szerint jövőre reggel hat és este tíz óra között lehetnek nyitva a magyarországi üzletek.
A kereskedőket tömörítő szervezetek már a tervezet első ismertetésekor megkongatták a vészharangot: tízezres nagyságrendben utcára kerülő dolgozók, milliárdos veszteség képét vetítették előre. A plázákat különösen érzékenyen érintő elképzelés kapcsán a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége például azt közölte, a döntés következményeként 35 ezer ember munkája válna feleslegessé, ami a dolgozói érdekképviseletek szerint erős túlzás.
Tegnap Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke valótlannak nevezte azokat a híreket, amelyek többezres elbocsátásokról szólnak, mivel szavai szerint akkora létszámhiány van a kereskedelemben, hogy a boltok nemhogy elküldeni, de felvenni sem tudnak alkalmazottakat. Más ellenérvek szerint a magyar családok több mint fele vasárnaponként intézi a heti bevásárlást, így a javaslat a szabadságjogok korlátozását is jelentené.
A példaként idézett felmérések azonban több éve készültek, amikor még kevésbé mutatkoztak a piacon a válság miatt átalakult vásárlói szokások. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete ezért készített egy friss, reprezentatív felmérést, miszerint a háztartások jelentős része már pénteken és szombaton elintézi a vásárlást, így nem okozna társadalmi problémát, ha vasárnap zárva tartanának az üzletek, sőt, segítené a családi együttléteket.
A több tíz milliárd forintos forgalomvesztést is eltúlzottnak tartják az általunk megkérdezett kereskedelmi szakértők. Egyrészt azért, mert a napi cikkek, élelmiszerek beszerzése nem maradna el a fogyasztók részéről, csupán átterelődne a hét többi napjára. Ráadásul az intézkedés nem érintené az egyre népszerűbb online bevásárlásokat, vagyis például a legnagyobb multinacionális hipermarketlánc és több kereskedelmi vállalat által működtetett házhoz szállító szolgáltatás révén vasárnap is lenne bevételük a cégeknek.
Ezenkívül, mint azt korábban megírtuk, több hipermarketben már most is úgy próbálnak spórolni a vasárnapi munkavégzésért járó bérpótlékon, hogy hét végére diákmunkásokat, alkalmi munkavállalókat foglalkoztatnak. Megerősítette ezt tegnap a KASZ elnöke is, aki megjegyezte: ha a rendelkezésre álló munkaerőt hét napra kell beosztani, akkor a munkáltatók nem tudják és nem is tartják be a munka törvénykönyvét.
Mint mondta, rendszerint eltűnik a pihenőnap, a vállalatok nem adják ki a szabadságot, és legalább ötven százalékban hibás a túlóra-elszámolás. Ezen a problémán is kíván változtatni a vasárnapra elrendelt pihenőnap. – A vasárnapi pótlék dolgozónként átlagosan négyezer forint, az összeg pótlására jelentős béremeléseket kezdeményezünk majd az adótörvények tárgyalása után – közölte Sáling József.
Nemzetközi szinten sem egyértelmű a vasárnapi nyitva tartás kérdésének megítélése. Franciaországban például az ország gazdaságának élénkítése céljából most kívánja feloldani a kormány ezt a korlátozást.
