Harrach: A kormány támogatja a szabad vasárnapot

A tervezetben kivételként a négyszáz négyzetméter alatti és családi vállalkozásként működő boltok szerepelnek.

2014. 11. 06. 12:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szabad vasárnap bevezetéséről szóló törvénytervezetet csütörtökön nyújtja be a KDNP – közölte Harrach Péter. A tervezetben kivételként a négyszáz négyzetméter alatti és családi vállalkozásként működő boltok szerepelnek – tette hozzá. Az intézkedés 2015. március 15-étől lépne hatályba, ha a parlament is jóváhagyja az elképzelést.

A korábbi elképzelésben szereplő egyedi kérelmeket elbíráló bizottságra kormányrendelet adhat lehetőséget – jelezte a frakcióvezető, aki szólt arról is: a rendelet lehetőséget adhat majd a nagy ünnepek előtti vásárlásoknál vagy üdülőhelyen a nyitva tartásra.

Harrach Péter azt mondta, reményeik szerint a tervezet a parlamentben tisztességes, és a szükséges, jó változtatásokat hozó vitát generál majd. Megjegyezte: most egy részét valósítják meg az eredeti kezdeményezésüknek, amely minden munkavállalóra érvényessé tenné a vasárnapi pihenőnapot, s kivételt a folyamatos munkavállalást igénylő, turisztikai célú üzletek, területek jelentenének.

Arra a felvetésre, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem támogatta a javaslatot, úgy válaszolt: „az ő véleménye egy vélemény”, a kormány viszont támogatta kezdeményezésüket. A KSH-adatok mellett figyelembe vették a társszervezetek saját területén végzett felmérését, és voltak kormányzati felmérések is – tette hozzá.

A kormány tárgyalt a boltok vasárnapi zárva tartására vonatkozó javaslatról, azonban döntést még nem hozott - közölte az MTI megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön.

 

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) javaslatáról azt követően születhet döntés, miután meghallgatták a szakszervezeteket és a boltokat működtető vállalatokat - hangsúlyozta a szaktárca.

Megjegyezte: nem az ő dolguk lett volna ennek a javaslatnak az előterjesztése, hanem egy működő, hatékony és hiteles szociáldemokrata pártnak, de mivel ilyen nincs Magyarországon, ezért „keresztényszociális pártként felvállalták ezt a munkavállalók érdekében”. Bízik benne, hogy előbb-utóbb a nemzeti érdekeket képviselő és nem a munkaadók oldalára álló párt jön létre a baloldalon, ez mindenkinek a közös érdeke – fogalmazott.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: mindig is az volt az álláspontjuk, hogy a vasárnapot általános pihenőnappá kell tenni. Ha ugyanis a rendelkezésre álló munkaerőt hét napra kell beosztani, akkor a cégek, munkáltatók nem tudják és nem is tartják be a munka törvénykönyvét – érvelt, hozzátéve: eltűnik a pihenőnap, nem adják ki a szabadságot és legalább ötven százalékban hibás a túlóra-elszámolás. Ez nagyon nagy probléma, amit egy módon lehet kezelni, ha a vasárnapot pihenőnappá teszik.

Cáfolta, hogy az intézkedés elbocsátásokat eredményezne majd, szavai szerint olyan iszonyatos létszámhiány van a kereskedelemben, hogy nemhogy elküldeni, felvenni nem tudnak alkalmazottakat. Ez ijesztgetés – mondta, hozzátéve: egy nagy cég 3-4 ezerrel, egy közepes 2 ezerrel, egy kisebb ezer fővel kevesebbet foglalkoztat. Külön megemlítette a munkaerőhiányt a Dunántúlon, és azt mondta: a cégek a karácsonyi forgalomra nem találnak dolgozókat, mert ilyen kevés bérért nem vállalnak munkát az emberek. Megjegyezte: nehéz a helyzet az ország más részein is, s a munkaerőhiány miatt iszonyú a leterheltség és a stressz is. Kitért arra is: a vasárnapi nyitva tartás vidéken egyértelműen veszteséges, s a körülmények miatt a fluktuáció a nagyobb cégeknél 60 százalékos.

Arról, hogy az intézkedés mekkora keresetkieséssel járhat, azt mondta: akik dolgoznak, általában két vasárnap esik rájuk, és ezzel körülbelül négyezer forintot keresnek. Ez is hiányozhat, de az adótörvények tárgyalása után kezdődő bértárgyalásokon azt fogják szorgalmazni, hogy jelentősen emeljék majd a béreket – hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva közölte: a forgalom nem tűnik el, áthelyeződik más napokra. Ez eleinte okozhat zavarokat, de erre fel kell készülni – rögzítette.

Kutassy Jenő, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökségi tagja elmondta: a vasárnapi zárva tartás nem most került napirendre, és korábban végeztek egy gyors közvélemény-kutatást a 14 ezer tagcsalád között. Összegzése szerint a válaszokból az derült ki, a családok jelentős része már pénteken, illetve szombaton megejti a vásárlást, és az az álláspont rajzolódott ki, nem okozna problémát a vasárnapi zárva tartás, sőt segítene abban, hogy a családok kicsit többet lehessenek együtt.

Rétvári Bence korábban azt mondta: mindenkinek biztosítani kell, hogy minden héten szabad legyen a vasárnapja. A bevezetés indokaként a többi között azt említette, hogy a vasárnapi munkát senki sem önként vállalja, arra kötelezik az embereket, miközben a gyermekes munkavállalók csak hétvégén lehetnek együtt gyermekükkel.

A kormány több tervezett intézkedésével is a kereskedelmi multiláncokra ró nagyobb terheket a hazai tulajdonú, kisebb boltokkal szemben. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta: jelentős, tízmilliárdokban mérhető többletterhet vetne ki a kormány az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj sávos emelésével a nagy nemzetközi cégek leányvállalataira. Például a Tesco a jelenlegi néhány száz millió után az új szabályok szerint a jövő évtől már több tíz milliárd forintot kellene fizessen.

Olyan terv is született, hogy bezáratnák azokat a nagyobb boltokat, amelyek két egymást követő évben veszteségesen működnek. Állítólag ezzel szeretnék meggátolni, hogy a tőkeerős láncok mesterségesen alacsonyan tartsák az árakat.

Az Index összeállításából kiderül: olyan ötlet is felmerült, hogy meg kellene szüntetni a hipermarketek ingyenes buszjáratait. Ez egyértelműen a Tescót érintené negatívan, csakúgy mint az éjszakai nyitva tartás tilalma.

Egy másik, a kereskedelmi törvényt módosító javaslat a plázastop néven elhíresült, üzletnyitásra vonatkozó szabályozást pontosítja. Az utóbbi időben ugyanis a nagyobb kereskedelmi vállalatok úgy próbálták megkerülni a versenyhátrányban lévő cégek érdekében bevezetett korlátozást, hogy a belvárosokban, a lakóépületek szomszédságában kisebb méretű üzletek nyitásába kezdtek. Ezek közül több olyan épületben alakult, amelyet műemlékké, világörökségi helyszínné nyilvánítottak. 2016. január elsejétől azonban bezáratnák a világörökségi területen működő diszkontokat, nagyméretű szupermarketeket és hipermarketeket, illetve a javaslat megtiltja, hogy ezekre a helyszínekre működési engedélyt kapjanak a kereskedők.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.