Harrach: A kormány támogatja a szabad vasárnapot

A tervezetben kivételként a négyszáz négyzetméter alatti és családi vállalkozásként működő boltok szerepelnek.

2014. 11. 06. 12:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szabad vasárnap bevezetéséről szóló törvénytervezetet csütörtökön nyújtja be a KDNP – közölte Harrach Péter. A tervezetben kivételként a négyszáz négyzetméter alatti és családi vállalkozásként működő boltok szerepelnek – tette hozzá. Az intézkedés 2015. március 15-étől lépne hatályba, ha a parlament is jóváhagyja az elképzelést.

A korábbi elképzelésben szereplő egyedi kérelmeket elbíráló bizottságra kormányrendelet adhat lehetőséget – jelezte a frakcióvezető, aki szólt arról is: a rendelet lehetőséget adhat majd a nagy ünnepek előtti vásárlásoknál vagy üdülőhelyen a nyitva tartásra.

Harrach Péter azt mondta, reményeik szerint a tervezet a parlamentben tisztességes, és a szükséges, jó változtatásokat hozó vitát generál majd. Megjegyezte: most egy részét valósítják meg az eredeti kezdeményezésüknek, amely minden munkavállalóra érvényessé tenné a vasárnapi pihenőnapot, s kivételt a folyamatos munkavállalást igénylő, turisztikai célú üzletek, területek jelentenének.

Arra a felvetésre, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem támogatta a javaslatot, úgy válaszolt: „az ő véleménye egy vélemény”, a kormány viszont támogatta kezdeményezésüket. A KSH-adatok mellett figyelembe vették a társszervezetek saját területén végzett felmérését, és voltak kormányzati felmérések is – tette hozzá.

A kormány tárgyalt a boltok vasárnapi zárva tartására vonatkozó javaslatról, azonban döntést még nem hozott - közölte az MTI megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön.

 

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) javaslatáról azt követően születhet döntés, miután meghallgatták a szakszervezeteket és a boltokat működtető vállalatokat - hangsúlyozta a szaktárca.

Megjegyezte: nem az ő dolguk lett volna ennek a javaslatnak az előterjesztése, hanem egy működő, hatékony és hiteles szociáldemokrata pártnak, de mivel ilyen nincs Magyarországon, ezért „keresztényszociális pártként felvállalták ezt a munkavállalók érdekében”. Bízik benne, hogy előbb-utóbb a nemzeti érdekeket képviselő és nem a munkaadók oldalára álló párt jön létre a baloldalon, ez mindenkinek a közös érdeke – fogalmazott.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: mindig is az volt az álláspontjuk, hogy a vasárnapot általános pihenőnappá kell tenni. Ha ugyanis a rendelkezésre álló munkaerőt hét napra kell beosztani, akkor a cégek, munkáltatók nem tudják és nem is tartják be a munka törvénykönyvét – érvelt, hozzátéve: eltűnik a pihenőnap, nem adják ki a szabadságot és legalább ötven százalékban hibás a túlóra-elszámolás. Ez nagyon nagy probléma, amit egy módon lehet kezelni, ha a vasárnapot pihenőnappá teszik.

Cáfolta, hogy az intézkedés elbocsátásokat eredményezne majd, szavai szerint olyan iszonyatos létszámhiány van a kereskedelemben, hogy nemhogy elküldeni, felvenni nem tudnak alkalmazottakat. Ez ijesztgetés – mondta, hozzátéve: egy nagy cég 3-4 ezerrel, egy közepes 2 ezerrel, egy kisebb ezer fővel kevesebbet foglalkoztat. Külön megemlítette a munkaerőhiányt a Dunántúlon, és azt mondta: a cégek a karácsonyi forgalomra nem találnak dolgozókat, mert ilyen kevés bérért nem vállalnak munkát az emberek. Megjegyezte: nehéz a helyzet az ország más részein is, s a munkaerőhiány miatt iszonyú a leterheltség és a stressz is. Kitért arra is: a vasárnapi nyitva tartás vidéken egyértelműen veszteséges, s a körülmények miatt a fluktuáció a nagyobb cégeknél 60 százalékos.

Arról, hogy az intézkedés mekkora keresetkieséssel járhat, azt mondta: akik dolgoznak, általában két vasárnap esik rájuk, és ezzel körülbelül négyezer forintot keresnek. Ez is hiányozhat, de az adótörvények tárgyalása után kezdődő bértárgyalásokon azt fogják szorgalmazni, hogy jelentősen emeljék majd a béreket – hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva közölte: a forgalom nem tűnik el, áthelyeződik más napokra. Ez eleinte okozhat zavarokat, de erre fel kell készülni – rögzítette.

Kutassy Jenő, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökségi tagja elmondta: a vasárnapi zárva tartás nem most került napirendre, és korábban végeztek egy gyors közvélemény-kutatást a 14 ezer tagcsalád között. Összegzése szerint a válaszokból az derült ki, a családok jelentős része már pénteken, illetve szombaton megejti a vásárlást, és az az álláspont rajzolódott ki, nem okozna problémát a vasárnapi zárva tartás, sőt segítene abban, hogy a családok kicsit többet lehessenek együtt.

Rétvári Bence korábban azt mondta: mindenkinek biztosítani kell, hogy minden héten szabad legyen a vasárnapja. A bevezetés indokaként a többi között azt említette, hogy a vasárnapi munkát senki sem önként vállalja, arra kötelezik az embereket, miközben a gyermekes munkavállalók csak hétvégén lehetnek együtt gyermekükkel.

A kormány több tervezett intézkedésével is a kereskedelmi multiláncokra ró nagyobb terheket a hazai tulajdonú, kisebb boltokkal szemben. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta: jelentős, tízmilliárdokban mérhető többletterhet vetne ki a kormány az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj sávos emelésével a nagy nemzetközi cégek leányvállalataira. Például a Tesco a jelenlegi néhány száz millió után az új szabályok szerint a jövő évtől már több tíz milliárd forintot kellene fizessen.

Olyan terv is született, hogy bezáratnák azokat a nagyobb boltokat, amelyek két egymást követő évben veszteségesen működnek. Állítólag ezzel szeretnék meggátolni, hogy a tőkeerős láncok mesterségesen alacsonyan tartsák az árakat.

Az Index összeállításából kiderül: olyan ötlet is felmerült, hogy meg kellene szüntetni a hipermarketek ingyenes buszjáratait. Ez egyértelműen a Tescót érintené negatívan, csakúgy mint az éjszakai nyitva tartás tilalma.

Egy másik, a kereskedelmi törvényt módosító javaslat a plázastop néven elhíresült, üzletnyitásra vonatkozó szabályozást pontosítja. Az utóbbi időben ugyanis a nagyobb kereskedelmi vállalatok úgy próbálták megkerülni a versenyhátrányban lévő cégek érdekében bevezetett korlátozást, hogy a belvárosokban, a lakóépületek szomszédságában kisebb méretű üzletek nyitásába kezdtek. Ezek közül több olyan épületben alakult, amelyet műemlékké, világörökségi helyszínné nyilvánítottak. 2016. január elsejétől azonban bezáratnák a világörökségi területen működő diszkontokat, nagyméretű szupermarketeket és hipermarketeket, illetve a javaslat megtiltja, hogy ezekre a helyszínekre működési engedélyt kapjanak a kereskedők.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.