Papp László (Fidesz–KDNP) eskütétele után mondott beszédében arra kérte a megválasztott képviselőket, hogy pártállásuktól függetlenül ne ellenségnek, még csak ne is ellenfélnek, hanem szövetségeseknek tekintsék egymást, s „a közjót szolgálva lássák el a város képviseletét”. Szavai szerint olyan öt év áll előttük, amely meghatározza Debrecennek az országban és a nemzetközi régióban betöltött szerepét. Hozzátette: míg az elmúlt éveket a városfejlesztés jellemezte, addig a következő időszak legfontosabb tennivalója a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatásbővítés lesz. Az elérendő célok között fogalmazta meg, hogy Debrecen jelenleg 210 ezres lélekszáma 2040-re elérje a 250 ezret.
Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, a város volt polgármestere arról beszélt, hogy debreceni polgármesternek és képviselőnek lenni rendkívüli kihívás, ugyanakkor nagy felelősség. Szerinte „a debreceni polgármester az ország tíz legfontosabb vezetője között van”. Történelmi példákat sorolt annak alátámasztására, hogy Debrecen az ország fontos, egyedi települése, s ezt a rangját a jövőben is meg kell őriznie, illetve fejlesztenie kell. Ehhez ajánlotta fel a Fidesz–KDNP debreceni országgyűlési képviselőinek a támogatását.
A 34 tagú debreceni közgyűlésben a Fidesz–KDNP 24 egyéni választókörzetből bejutott képviselője mellett 10 képviselő kompenzációs listáról került a testületbe: a Jobbik négy, a DK kettő, az Együtt, az MSZP, az LMP és a Civil Fórum Debrecen Egyesület egy-egy képviselővel van jelen a testületben. A közgyűlésben a Fidesz–KDNP és a Jobbik alakíthatott frakciót, az alakuló ülésen a Fidesz–KDNP-frakció soraiból három alpolgármestert választottak. A képviselők közös eskütétele után a Demokratikus Koalíció két képviselője állva maradt, és külön esküt tett: „Minden erőmmel azon dolgozom, hogy megszűnjön az állami szintre emelt korrupció. Addig nem nyugszom, míg Magyarországon ismét valós demokrácia nem lesz. Magyarországért, a köztársaságért!”
