Gumijogszabály a proklamáció

Futó Barnabás szerint az Egyesült Államok olyan személyeket is kitilthat, akik hazájuk törvényeit betartották.

– Hétfőn Vida Ildikóval együtt ön is elment az amerikai nagykövetségre, hogy megtudja, milyen bizonyítékok alapján tiltották ki az Egyesült Államokból a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét. Az André Goodfrienddel való találkozó után önök azt mondták, semmilyen iratot nem kaptak, nem láttak. Ezzel szemben az Együtt nevű párt parlamenti képviselője, Szelényi Zsuzsanna azt állította: „Betekintést engedtek neki [mármint Vida Ildikónak] a dokumentációba, amelyről ő nem számolt be a magyar nyilvánosságnak.” Igaz ez?
– Természetesen nem. Szelényi Zsuzsanna nem volt ott a találkozón, ezért nem tudom, honnan veszi ezt az egészen elképesztő képtelenséget. Semmilyen, a kitiltást alátámasztó bizonyítékot nem adtak át és nem mutattak be nekünk a nagykövetségen, így amit a képviselő asszony állít, az hatalmas hazugság. Ha bármilyen bizonyítékot látunk, André Goodfriend lett volna az első, aki tiltakozik az ellen, hogy hétfői követségi látogatásunk után ennek az ellenkezőjét nyilatkozzuk a sajtónak. Nem kizárt, hogy ezzel a kijelentésével Szelényi Zsuzsanna is bekerül azon médiumok és politikusok sorába, akikkel szemben a NAV elnöke személyiségi jogi és rágalmazási keresetet nyújt majd be.

– Ön hétfőn azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, Vida Ildikó kérvényezni fogja az amerikai vízumot, mert az ügyvivő tájékoztatása szerint így van lehetőség arra, hogy megismerje az ellene szóló állítólagos korrupciós vádat. Azóta viszont az ATV-ben már arról beszélt, mégsem kér vízumot Vida Ildikó. Miért változott az álláspontja?
– Végül azért döntöttünk így, mert a levélben, amelyet megbízóm az amerikai hatóságtól kapott, van egy ilyen mondat: „Amennyiben az Egyesült Államokba kíván utazni, vízumért folyamodhat, és a kérelem benyújtásakor van lehetőség a megállapításban szereplő tények megvitatására.” Alaposan megbeszéltük ezt elnök asszonnyal, és arra jutottunk, teljesen felesleges egy ilyen procedúrát megkezdeni. Hiszen egy egyszerű kis vízumos ügyintézővel kellene ugyanazokat a hiábavaló köröket lefutnunk, amelyeket már Goodfriend úrral megtettünk. Ugyanúgy elbeszélnénk egymás mellett, hiszen a levél is valamiféle „tényekről” beszél, nem pedig jogi értelemben vett bizonyítékokról.

– Keddi lapszámunkban nemzetközi jogi szakértők abszurdnak nevezték azt a 2004-es amerikai elnöki rendeletet, amely alapján öt másik magyar tisztségviselővel együtt Vida Ildikót is kitiltották az Egyesült Államokból. Mi erről a véleménye?
– Az biztos, hogy az említett 7750-es elnöki proklamációból teljességgel hiányzik az a kitétel, amely a magyar büntető törvénykönyv szerint korrupciót, hivatali visszaélést alapozhatna meg. Ez a bizonyos kitétel a „jogtalan előny kérése vagy elfogadása”. Az amerikai elnöki rendelet szerint kitiltható az országukból az, akinek tevékenysége sérti az amerikai érdekeket. Ám az amerikai érdekek megsértése és a korrupció nem egymás szinonimái. Adott esetben olyan személyeket is kitilthatnak erre való hivatkozással, akik hazájuk törvényeit messzemenően betartották, ám munkavégzésük során bizonyos amerikai cégek üzleti érdekeit megsértették. Ez gumijogszabály, amelyet gyakorlatilag bárkire ráhúzhatnak.

– Vida Ildikó milyen amerikai érdekeket sértett meg?
– Nem tudom, történt-e egyáltalán érdeksérelem, hiszen erről szóló bizonyítékokat sem láttam.

– Az ATV-ben ön arról is beszélt, hogy találkozójukon az amerikai ügyvivő beszámolója szerint személyesen Horváth András volt adóhatósági munkatárstól kapott információkat a korrupciós ügyről. Ám Horváth tagadta, hogy találkozott volna Goodfrienddel, és azt is, hogy iratokat küldött volna neki.
– Valószínűleg pontatlanul fogalmaztam. Az ügyvivő nem azt mondta nekünk, hogy Horváthtól, hanem azt, hogy Horváthról kapott információkat. Hogy kitől, nem tudom, de a jelek szerint meglehetősen félretájékoztatták.

– Miért?
– Goodfriend úr abban a hiszemben volt, hogy az áfacsalási ügyben feljelentést tevő Horváth András ellen folyik eljárás. Ehhez képest Vida Ildikónak kellett őt fölvilágosítania arról a közismert tényről, hogy az áfacsalási ügyben NAV-vizsgálat és a rendőrségen büntetőeljárás is folyik.

– Kik ellen indít a NAV elnöke személyiségi jogi és rágalmazási pereket?
– Még nem dőlt el. Egyelőre gyűjtjük és jogilag értékeljük a megjelent újságcikkeket, híradófelvételeket, politikusi megnyilatkozásokat.