Így lehet megakadályozni a lemorzsolódást

A felsőoktatási stratégiát december 5-én vitatja meg a Felsőoktatási Kerekasztal.

Maruzsa Zoltán a Mérföldkő konferencián a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiáról tartott előadásában kiemelte, hogy a teljesítmény fokozása érdekében 2015 szeptemberétől kompetenciamérést végeznének a felsőoktatásba belépő és a végző hallgatók körében. Az újonnan felvett dákok leggyengébben teljesítő 20-30 százaléka felzárkóztató kurzusokon venne részt. Az eseményre Palkovics László államtitkár elfoglaltsága okán érkező helyettes államtitkár magyarázata szerint így csökkenteni lehetne a lemorzsolódást, amely ma 35 százalék, valamint fel lehetne mérni, hogy a hallgatók mennyit fejlődtek tanulmányuk ideje alatt.

A politikus beszélt arról is, hogy a tervek szerint egy évvel hosszabb, négyéves lenne és kétszintűvé válna a doktori képzés: a résztvevők félidőben, azaz két év után kötelesek lennének beszámolni az addig tanultakról, az elért eredményeikről. Ennek célja szintén a lemaradók számának csökkentése. 2006–07-ben az ilyen típusú képzést megkezdők 22 százalékának sikerült a doktori fokozat megszerzése. Maruzsa Zoltán hozzátette: ezzel párhuzamosan napirenden van a doktoranduszi ösztöndíjak növelése, a piac elszívó hatása miatti differenciálása is. Úgy véli, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy például műszaki, informatikai területen magasan kvalifikált szakemberekből tíz év múlva is biztosítva legyen az utánpótlás.

A helyettes államtitkár kitért rá, hogy az oktatóknál új bértábla bevezetésében gondolkodnak, amely megfelelő pénzügyi mozgástér biztosítása mellett adott kategóriákon belül lehetővé teszi a többletteljesítmény elismerését. Maruzsa Zoltán közölte, hogy szorgalmazzák az oktatók és hallgatók nemzetközi tapasztalatszerzését. Szeretnék, ha a mostani duplája, húsz százalék fölött lenne azon hallgatók aránya, akik külföldi részképzésekben vesznek részt. Hozzátette, a motiváció, az elkötelezettség erősítésében, a nyelvtudás megszerzésében támogatnák őket, valamint segítséget nyújtanának az ösztöndíjprogramok működéséhez. Célként jelölte meg a külföldi hallgatók számának növelését a hazai felsőoktatásban. A politikus utalt arra, egyre több külföldi diák tanul Magyarországon, 2012-ben 20 ezren, tavaly már 23 ezren voltak. Úgy vélekedett: az ő jelenlétük nemcsak a jelentős bevételi forrás, hanem a nyelvtanulás, a kapcsolatépítés tekintetében is előnyös.

Kiért arra is, hogy külföldi felsőoktatási intézményben tanuló magyar fiatalok számát 10 ezerre becsülik, ez a teljes hazai, mintegy 300 ezres hallgatói létszámhoz viszonyítva arányaiban nem több, mint korábban, vagyis természetes jelenség, nem a hazai felsőoktatási politika következménye. Példaként Németországot hozta fel, ahol a hallgatók 6-6,5 százaléka tanul külföldön. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar fiatalok a diploma megszerzését követően hazatérjenek, és itthon kamatoztassák tudásukat. Hangsúlyozta: ennek elősegítésére számos program indult a közelmúltban.

Maruzsa Zoltán lényegesnek nevezte az intézmények kutatási tevékenységének fókuszálását, a kutatások nemzetközi beágyazottságának növelését, a tudományos ismeretterjesztés erősítését, felnőttképzési programok indítását, valamint a közösségi főiskolák modelljének bevezetését. Utóbbi révén a munkaerőpiac igényei alapján olyan térségekben indítanának képzéseket kihelyezett tagozatokhoz hasonló oktatás keretében, ahol nem működnek egyetemek vagy főiskolák.

A helyettes államtitkár a felsőoktatás infrastrukturális fejlesztéseiről megjegyezte, hogy a közeljövőben két bankkal is szeretnének megegyezni a magántőke bevonásával létrejött úgynevezett ppp konstrukciók kiváltásáról. Emlékeztetett rá: a felsőoktatási stratégiával azt kívánják elérni, hogy a magyarországi felsőoktatás helyt tudjon állni a nemzetközi versenyben, professzionális szinten magas színvonalon elégítse ki a munkaerő-piaci igényeket, hagyományainkra épülve az akadémiai értékeket tükrözze, az intézmények pedig a társadalmi mobilitás és a gazdasági innováció központjai legyenek.

Maruzsa Zoltán az eseményt követő sajtótájékoztatón az Állami Számvevőszéknek a hazai felsőoktatási intézményeket, köztük a Pécsi Tudományegyetemet is érintő, a közbeszerzések vizsgálatára is irányuló ellenőrzésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: meg kell várni a vizsgálatok végeredményét. Az Index hírportál korábban arról írt, hogy az ÁSZ 121 közbeszerzést talált gyanúsnak a PTE átvilágításakor. A helyettes államtitkár hangoztatta, hogy éppen az ilyen problémák megelőzésére szolgál a kancellári rendszer bevezetése. Az új, professzionális működtetéssel ugyanis szétválasztható az akadémiai és a jogi, pénzügyi, tanulmányi terület.