Kiért arra is, hogy külföldi felsőoktatási intézményben tanuló magyar fiatalok számát 10 ezerre becsülik, ez a teljes hazai, mintegy 300 ezres hallgatói létszámhoz viszonyítva arányaiban nem több, mint korábban, vagyis természetes jelenség, nem a hazai felsőoktatási politika következménye. Példaként Németországot hozta fel, ahol a hallgatók 6-6,5 százaléka tanul külföldön. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar fiatalok a diploma megszerzését követően hazatérjenek, és itthon kamatoztassák tudásukat. Hangsúlyozta: ennek elősegítésére számos program indult a közelmúltban.
Maruzsa Zoltán lényegesnek nevezte az intézmények kutatási tevékenységének fókuszálását, a kutatások nemzetközi beágyazottságának növelését, a tudományos ismeretterjesztés erősítését, felnőttképzési programok indítását, valamint a közösségi főiskolák modelljének bevezetését. Utóbbi révén a munkaerőpiac igényei alapján olyan térségekben indítanának képzéseket kihelyezett tagozatokhoz hasonló oktatás keretében, ahol nem működnek egyetemek vagy főiskolák.
A helyettes államtitkár a felsőoktatás infrastrukturális fejlesztéseiről megjegyezte, hogy a közeljövőben két bankkal is szeretnének megegyezni a magántőke bevonásával létrejött úgynevezett ppp konstrukciók kiváltásáról. Emlékeztetett rá: a felsőoktatási stratégiával azt kívánják elérni, hogy a magyarországi felsőoktatás helyt tudjon állni a nemzetközi versenyben, professzionális szinten magas színvonalon elégítse ki a munkaerő-piaci igényeket, hagyományainkra épülve az akadémiai értékeket tükrözze, az intézmények pedig a társadalmi mobilitás és a gazdasági innováció központjai legyenek.
Maruzsa Zoltán az eseményt követő sajtótájékoztatón az Állami Számvevőszéknek a hazai felsőoktatási intézményeket, köztük a Pécsi Tudományegyetemet is érintő, a közbeszerzések vizsgálatára is irányuló ellenőrzésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: meg kell várni a vizsgálatok végeredményét. Az Index hírportál korábban arról írt, hogy az ÁSZ 121 közbeszerzést talált gyanúsnak a PTE átvilágításakor. A helyettes államtitkár hangoztatta, hogy éppen az ilyen problémák megelőzésére szolgál a kancellári rendszer bevezetése. Az új, professzionális működtetéssel ugyanis szétválasztható az akadémiai és a jogi, pénzügyi, tanulmányi terület.
