Érdeklődésünkre a NAV szóvivője, Kis Péter András írásos válaszában azt közölte, nyár eleje óta a kincstár 114 kérelmet terjesztett elő az adóhivatalnál. Ezekben az szerepelt: a hatóság szedjen be összesen nagyjából 240 millió forintot azoktól a politikai résztvevőktől, akik, illetve amelyek nem tartották be a parlamenti választások idején folyósított állami kampánytámogatások felhasználásáról, elköltéséről szóló rendelkezéseket.
A voksoláson képviselőjelöltként indulók ugyanis egymillió forint kampánytámogatást kaphattak az államtól azzal a megkötéssel, hogy a pénzt a választók politikai meggyőzésére, az ehhez szükséges kiadások fedezésére fordíthatják. A költést utóbb számlákkal kellett igazolniuk. Annak, aki a megfelelő elszámolást nem nyújtotta be időben, a hiányzó summa kétszeresét kellett visszafizetnie. Akik a szavazatok két százalékánál kevesebb voksot kaptak, a teljes összeget várta vissza az államkincstár. A szabályok szerint máskor a pártoknak kellett a támogatásként kapott különféle pénzeket visszaküldeniük.
– Az adóhivatal elé most azok az ügyek kerülnek, ahol a visszafizetés elmaradt – tudatta a szóvivő, hozzátéve: a szervezet úgy jár el, mint a magánszemélyek vagy a cégek adótartozásai miatt indult eljárásokban szokott. Először is a vagyonfeltárás feladatát végzik el a NAV emberei, ezután kerülhet sor a különféle végrehajtási lépések elrendelésére. Szóba jöhet például az érintettek jövedelmének letiltása, de – egyebek mellett – akár az áprilisi választáson részt vevő jelöltek és politikai szervezetek bankban tartott pénzének, betéteinek leemelése is.
Az eddigi eredményekről szólva Kis Péter András azt mondta: az eljárások a közelmúltban kezdődtek, így mostanáig másfél millió forint folyt be. – Az adósok lefoglalható és értékesíthető vagyontárgyainak feltérképezése időigényes folyamat – jelezte a szóvivő, majd hozzátette, a NAV végrehajtói a törvényes eszközök mindegyikét igénybe veszik a hiányzó összegek beszedéséhez. Más forrásból úgy értesültünk: az érintettek között két párt és több magánszemély szerepel, az adótitok miatt ugyanakkor nem tudható meg, hogy pontosan mely szervezetekről és kikről van szó.
