Hende Csaba kifejtette: 1956 megmutatta, hogy legfőbb nemzeti értékünk és érdekünk a szuverenitás, az, hogy magunk dönthessünk és hogy magunk is döntsünk a sorsunk felett. „Ha tudni akarjuk, mi is legyen az a szabadság, amelyet követnünk kell, az 56-osokra figyelünk, akik mindenüket kockára tették, mindent feláldoztak a nemzet szabadságáért” – mondta a tárcavezető. „Ma is ez a legfontosabb magyar ügy: szuverenitásunk védelme, és ha kell, csorbítatlanságának visszaszerzése.”
Azokra a hős katonákra emlékezünk, akik tudták, mit kell tenniük; október 23. és november 4. között hatalmas utat jártak be: a néphadseregből újra honvédség lett. Mindenhol ott voltak, ahol szabadságharcosok harcoltak: a Schmidt-kastélynál, a Széna téren, a Corvin közben, a Juta-dombnál és még sok helyen – hangoztatta Hende Csaba.
A központi megemlékezések keretében reggel 9 órakor Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében katonai tiszteletadás mellett a Himnusz hangjaira felvonták, majd a Szózat kíséretében félárbocra eresztették Magyarország nemzeti lobogóját.
A fővárosban a Fiumei úti sírkertben, a Juta-dombnál, valamint a katonaorvosok emlékművénél szintén megemlékezéseket, valamint fáklyás felvonulást is tartottak. Emellett számos vidéki helyszínen – például Hódmezővásárhelyen, Pécsen, Miskolcon és Veszprémben – is megemlékeztek a forradalom bukásának évfordulóján. Szegeden a Politikai Foglyok Országos Szövetsége Csongrád megyei szervezetének rendezvényén az 1956-os szegedi eseményekben meghatározó szerepet játszó Perbíró József jogászprofesszor és társai peréről mutattak be hiánypótló, forrásmunkának tekinthető kötetet.
A nemzeti gyász emléknapjának központi programsorozatának keretében este hét órától a Szent István-bazilikában emlékkoncertet tartottak. Mozart Requiemjének előadásában közreműködött a MR Szimfonikusok és a bazilika kórusa.
A miniszter a nemzeti emlékhelyen tartott ünnepségen kiemelte: a 301-es parcella tanúja volt annak, „amint gyászban és könnyek között a csoda újjászületett”. 1956 hőseinek újratemetése – bármennyire is igyekezett ellenőrzése alá vonni a haldokló rendszer és a velük együttműködő, már a jövőre kacsingató társutascsoport – egy új találkozás, egy új kezdet színhelye volt, fogalmazott Hende Csaba.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke azt mondta: kötelességünk emlékezni és emlékeztetni az 1956-os szabadságharc és forradalom hőseire. Mint felidézte: a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és az intézet kezdeményezésére 2013 óta november 4-e hivatalosan is a nemzeti gyász napja.
A közelmúltban – ugyancsak a bizottság és az intézet kezdeményezése nyomán – a rákoskeresztúri Új köztemetőben található nemzeti emlékhely is megújult, emelte ki Radnainé Fogarasi Katalin. Hozzátette: azt szeretnék, ha a nemzeti emlékhely megújításának második üteme is megkezdődne, s ennek részeként létesülne egy látogatóközpont, ahol az emberek megismerhetnék az emlékhely és a parcellák történetét.
A megemlékezés végén a kormány, az Országgyűlés, parlamenti pártok és további szervezetek képviseletében koszorúkat helyeztek el az emlékhelyen. Ezt követően Hende Csaba és Boross Péter egykori miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke bejárta a Kisfogház Emlékhelyet, és elhelyezte az emlékezés virágait.
