Nem évülnek el a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények

Elfogadta az Országgyűlés kedden a büntető törvénykönyv módosítását.

A fideszes Selmeczi Gabriella és Bánki Erik kezdeményezte Btk.-szigorítást egyhangúlag, 164 igen szavazattal hagyta jóvá a Ház.

Így a Btk. ezentúl rögzíti, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni, ötévnyi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmények büntethetősége nem évül el, ha a sértett a bűncselekmény elkövetésekor 18 évnél fiatalabb.

Selmeczi Gabriella korábban azt mondta, a Sipos-ügy – a diákjai szexuális zaklatásával vádolt egykori magyartanár ügye – irányította rá a figyelmet arra, hogy lehetnek olyan, gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, amelyeknél az elévülés miatt nem büntethető az elkövető.

A cél az, hogy azoknak, akik gyermekek ellen akarnak szexuális bűncselekményt elkövetni, életük végéig számolniuk kelljen azzal, hogy ha tettük kiderül, bármikor lesújthat rájuk a törvény, így „senki nem bújhat ki a felelősség alól” – fogalmazott a Fidesz képviselője, az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnöke.

A törvénymódosítás a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 32,4 milliárd forintos bevétellel számolhat jövőre, míg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 80,4 milliárd forinttal. Az Országgyűlés kedden – 117 igen szavazattal, 45 nem ellenében – fogadta el az NMHH és a közmédia költségvetését, amelyet a költségvetési bizottság terjesztett a Ház elé.

Az MTVA bevételéből 71,6 milliárd forint származik a költségvetésből: a 70,4 milliárd forintot kitevő közszolgálati hozzájárulás 1 százalékkal haladja meg az idei mértékét, a fennmaradó összeg a tévék, rádiók által fizetett médiaszolgáltatási díjakból származik. Bő 5 milliárd forint a kereskedelmi, vagyongazdálkodási tevékenységéből eredő bevétel, idei pénzmaradványából pedig 3,7 milliárd forintot használhat fel jövőre az MTVA.

Médiaszolgáltatás-támogató és vagyonkezelő tevékenységre 61,4 milliárd forint fordítható, kamatfizetésre és egyéb pénzügyi kiadásokra pedig 3,5 milliárd.

Az alap a bevételekből csaknem 174 millió forintot utal tovább az NMHH Médiatanácsának, további 2,2 milliárd forintot a hivatali szervezetének, 232 millió forintot pedig a Közszolgálati Közalapítványnak.

Közszolgálati műsorok, elsősorban filmek pályázati támogatására 2,7 milliárd forint jut. A Magyar Televízió, a Duna Televízió, valamint a Magyar Rádió Zrt.-nek egyenként 570 millió forintot ad át az MTVA, a Magyar Távirati Iroda Zrt.-hez 700 millió forint kerül. Az idén mind a négy zrt. egyenként 500 millió forintban részesült.

A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány 55 millió forintra számíthat, míg a zenei együtteseket magában foglaló Közszolgálati Kulturális Non-profit Kft. 871 millió forintot kap, mintegy 30 millió forinttal kevesebbet az ideinél.

A médiatanács a csaknem 174 millió forintból a legnagyobb tételt, 82 millió forintot személyi juttatásokra fordítja, további 22 milliót járulékokra, míg csaknem 46 millió forintot költ dologi kiadásokra.

Az NMHH 32,4 milliárd forintos költségvetéséből a legtöbb, 18 milliárd forint frekvenciadíjakból származik, 2,2 milliárd az államháztartástól, bő 2 milliárd forint felügyeleti díjból, 2,4 milliárd az azonosítók díjából és csaknem 300 millió forint adódik az igazgatási szolgáltatási díjakból. A hírközlési területen 1,7 százalékkal nagyobb bevétellel számol a hatóság az ideinél.

A forrásból összesen 8,3 milliárd forint jut személyi juttatásokra és járulékokra, dologi kiadásokra az ideinél 16 százalékkal kevesebb, összesen 4 milliárd, 5,8 milliárd forint kerül a következő évek működési tartalékába, 5,2 milliárd pedig az adott év működési tartalékába.

A személyi juttatásokra az ideivel megegyező összeget fordít a hatóság, annak ellenére, hogy létszámát kis mértékben, 650-re növeli a bővülő feladatok miatt.

Az Országgyűlés kedden elfogadta a 2013-as zárszámadást, amely a központi költségvetés tavalyi felhasználását foglalja össze. A képviselők 116 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 13 tartózkodással hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.

A zárszámadás alapján a tavalyi makrogazdasági folyamatok kedvezőbbek voltak a vártnál és az Európai Unió átlagánál is. A bruttó hazai össztermék a 2013-as költségvetés készítésekor feltételezett 0,9 százalékhoz képest gyorsabban, 1,1 százalékkal bővült. Az infláció alacsonyabb volt a tervezettnél, átlagosan 1,7 százalékkal nőttek az árak 2013-ban. Az Európai Unió módszertana szerint számított adósságráta 79,8 százalékról 79,2 százalékra mérséklődött. Az államháztartás uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánya 2,2 százalék volt tavaly.

Az Állami Számvevőszék korábbi jelentésében megállapította: a 2013. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, a törvényjavaslatban szerepeltetett adatok megbízhatók.

A kormány korábban a költségvetési stabilitás és a gazdasági fordulat évének nevezte 2013-at. A kabinet álláspontja szerint ugyanis a költségvetési fegyelemnek köszönhetően a tavalyi már a harmadik olyan év volt, amikor a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradt. Magyarország 2013 júniusában kiszabadult a túlzottdeficit-eljárás alól, augusztusban pedig idő előtt visszafizette az IMF-hitelt – hangsúlyozta a nemzetgazdasági tárca a zárszámadás értékelésekor. Kiemelték: mindezt úgy sikerült elérni, hogy az ország gazdasági növekedési fordulatot hajtott végre, a gazdaság tartós növekedési pályára állt, az államadósság, valamint a családok és a munkavállalók terhei is csökkentek.

Az ellenzéki frakciók ugyanakkor kritikával illették a tavalyi költségvetést, vezérszónokaik elsősorban az államadósság mértékét kifogásolták.