Ők hárman Mindszenty szellemi örökébe lépnek

Bolberitz Pál egyetemi tanárt, papot, Horváth Jánost, a T. Ház volt korelnökét és P. Ferencz B. Ervin ferences szerzetest tüntették ki.

BuL
2014. 11. 03. 10:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Mindszenty József egykori esztergomi érsekről, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át az Országházban hétfőn.

Lezsák Sándor köszöntőjében kiemelte: a társaság felelőssége és feladata, hogy más intézményekkel, szervezetekkel, alapítványokkal, közösségekkel, valamint a római katolikus egyházzal együtt mindent megtegyenek, hogy Mindszenty gondolatai még erősebbek legyenek, köztünk éljenek. Szerte az országban, a Kárpát-medence magyarlakta területein, Nyugat-Európában és a tengerentúlon is tapasztalható, hogy Mindszenty gondolatai jelen vannak – jelentette ki.

Az Országgyűlés alelnöke a Mindszenty Társaságról azt mondta: „a keresztény Magyarországot szolgáljuk valamennyien”. Köszönetet mondott a társaság tagjainak az elmúlt években végzett munkájukért, és emlékeztetett, hogy erőfeszítéseik eredményeként diákoknak nyújthattak anyagi támogatást.

Az emlékérem átadása után az ünnepség résztvevői levonulnak a Parlamentnek ahhoz a terméhez, ahonnan 1956. november 3-án este Mindszenty József rádióbeszédet mondott.

A 2004-ben alakult Mindszenty Társaság célja Mindszenty József emlékének ápolása, a volt főpap történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútja feltárásának támogatása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása.

Lezsák Sándor arra kérte a díjazottakat, hogy javasoljanak egy-egy fiatalt, akit a társaság anyagilag támogat majd.

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébánossága után 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, onnan 1971-ben hagyhatta el az országot és költözhetett Bécsbe, ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra Esztergomban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.