Szavai szerint a közjogi rendszer és a politikai játékszabályok átalakítására a 2010-es választáson elért kétharmados győzelmük adta meg a felhatalmazást, az akkor megalakult kabinet vezérelve pedig azóta is a magyar érdekek védelme, az ország szuverenitásának helyreállítása.
Így sikerült megalkotni az új alaptörvényt, amely „az EU egyetlen átvilágított alkotmánya”, „egy kóser alkotmány”, továbbá sikerült megteremteni a gazdasági önrendelkezést, és „újragomboltuk az uniós kabátot”, Magyarország ugyanis rájött, hogy nem az a jó európai, aki mindent lenyel, igenis ki kell állni a nemzeti érdekek mellett – mondta a kormányfő. Hozzátette, Magyarország visszanyerte energiaszuverenitását is.
A következő évek intézkedéseit vázolva azt közölte: megindítják az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, amelynek köszönhetően minden magyar lakásban lesz szélessávú internet, és 2018-ig minden autópálya eléri majd az országhatárt. Emellett megindul az Államreform II. nevű program, és jó esély van arra is, hogy 2018-ra elérjék a teljes foglalkoztatottságot. Emellett Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát és az adórendszer megszilárdítását ígérte Orbán Viktor.
Kitért emellett arra, hogy továbbra is középpontba állítják a demográfiai kérdéseket. Utalva a jövő évi adótörvényekre kiemelte: a családtámogatási rendszereket erősítik, és a házasságot támogató juttatásokat vezetnek be. Megjegyezte továbbá, annak érdekében, hogy az államadósság abszolút értékben is csökkenjen, nullás költségvetési szaldóra kell törekedni, ebben a német mintát javasolja követni.
Egyúttal jelezte – utalva a nemzeti konzultációkra –, két választás között is van mód arra, hogy az állampolgárok beleszóljanak a kormány programjába – így volt ez például a gyermekek utáni szavazati jognál vagy az előzetes választási regisztráció esetében is, amiket elutasítottak az emberek –, majd megemlítette, hogy a távközlési adó kiterjesztéséről is azért álltak el, mert az emberek szembefordultak vele.
