Orbán Viktor: Nem az a jó európai, aki mindent lenyel

A miniszterelnök a magyar érdekek és a szuverenitás védelmét nevezte a kormányzati munka vezérelvének.

Szavai szerint a közjogi rendszer és a politikai játékszabályok átalakítására a 2010-es választáson elért kétharmados győzelmük adta meg a felhatalmazást, az akkor megalakult kabinet vezérelve pedig azóta is a magyar érdekek védelme, az ország szuverenitásának helyreállítása.

Így sikerült megalkotni az új alaptörvényt, amely „az EU egyetlen átvilágított alkotmánya”, „egy kóser alkotmány”, továbbá sikerült megteremteni a gazdasági önrendelkezést, és „újragomboltuk az uniós kabátot”, Magyarország ugyanis rájött, hogy nem az a jó európai, aki mindent lenyel, igenis ki kell állni a nemzeti érdekek mellett – mondta a kormányfő. Hozzátette, Magyarország visszanyerte energiaszuverenitását is.

A következő évek intézkedéseit vázolva azt közölte: megindítják az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, amelynek köszönhetően minden magyar lakásban lesz szélessávú internet, és 2018-ig minden autópálya eléri majd az országhatárt. Emellett megindul az Államreform II. nevű program, és jó esély van arra is, hogy 2018-ra elérjék a teljes foglalkoztatottságot. Emellett Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát és az adórendszer megszilárdítását ígérte Orbán Viktor.

Kitért emellett arra, hogy továbbra is középpontba állítják a demográfiai kérdéseket. Utalva a jövő évi adótörvényekre kiemelte: a családtámogatási rendszereket erősítik, és a házasságot támogató juttatásokat vezetnek be. Megjegyezte továbbá, annak érdekében, hogy az államadósság abszolút értékben is csökkenjen, nullás költségvetési szaldóra kell törekedni, ebben a német mintát javasolja követni.

Egyúttal jelezte – utalva a nemzeti konzultációkra –, két választás között is van mód arra, hogy az állampolgárok beleszóljanak a kormány programjába – így volt ez például a gyermekek utáni szavazati jognál vagy az előzetes választási regisztráció esetében is, amiket elutasítottak az emberek –, majd megemlítette, hogy a távközlési adó kiterjesztéséről is azért álltak el, mert az emberek szembefordultak vele.

Orbán Viktor a tanácskozás résztvevői előtt azt is elmondta, hogy folytatódnak a nemzeti regiszter és a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-programok: a jövő évi költségvetésben is egymilliárd forint áll rendelkezésre, hogy a magyar kulturális szerveződések erősödjenek ezeken a területeken. Tájékoztatása szerint a diaszpóra felhalmozott kulturális értékeinek megmentését célzó Mikes-programra 500 millió forintot különítettek el.

A bevándorlásról szólva a kormányfő azt mondta, a menekültekre költött forrásokból azokat a kontinenseket kellene megerősíteni, ahonnan ezek az emberek érkeznek. Közölte, abban hisznek, hogy a demográfiai hanyatlást nem bevándorlással kell megoldani, létezik olyan családpolitika, amellyel kísérletet lehet tenni a negatív trendek megfordítására. A diaszpóratanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.

Nagy támogatottságot élvez a honosítás a diaszpóra magyar lakta területein – mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a rendezvényen. A politikus kiemelte: a külhoni magyarság tekintetében teljes konszenzus tapasztalható a társadalom és a parlamenti pártok részéről a három legfontosabb kérdésben. Ezek között említette, hogy a külhoni magyaroknak jár a magyar állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint, hogy megilleti ezeket a közösségeket az autonómia. Szólt arról, hogy plusz egymilliárd forintot biztosítanak a Kőrösi Csoma Sándor program folytatásához a jövő évi költségvetésben, így száz fiatal utazhat a diaszpóra közösségeihez. A program az állampolgárság felvételét is segíti – állapította meg.