A miniszter, az esemény fővédnöke hangsúlyozta: meg kell őrizni történelmünk kiemelt színhelyeit és személyeinek emlékét, hogy a múlt a jövő nemzedékeinek is átélhető legyen. Egy népnek nincs múltja, ha elfelejti, és ha nincs múltja, jövője sincs. Pintér Sándor úgy véli, egy társadalomról, nemzetről sokat elárul a múlthoz való viszonya, hogy miként állít emléket a halottainak. „Vigyázni kell történelmünk, őseink emlékére, a gyermekeket minél korábban meg kell ismertetni hazánk történelmével, és tudatosítani kell a nemzeti és történelmi emlékhelyek jelentőségét” – sorolta. Hozzátette: az emlékezet életben tartása érdekében fontos az összehangolt kormányzati és társadalmi cselekvés.
A tárcavezető megjegyezte: 2014-ben van az első világháború kitörésének századik évfordulója, és az akkor elesett több százezer magyar áldozatra is kötelességünk méltóképpen emlékezni, hiszen az életüket adták a hazáért.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke kiemelte: „közös feladatunk és felelősségünk biztosítani, hogy a jövő nemzedékek is megismerhessék történelmünk fontos emlékhelyeit”. Emlékeztetett: a kormány bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, és azt szeretnék, ha létrejönne egy országos program, amelynek keretében a diákok lehetőséget kapnának, hogy a sírkertekben a védett sírokat meglátogassák, a környezetüket ápolják. Szeretnék kivinni a diákokat a temetőbe, amely nemcsak az elmúlásról, hanem az emlékezetről, a múlt ápolásáról is szól – magyarázta.
Az elnök szólt arról, hogy a Nemzeti Örökség Intézetének szakmai felügyelete mellett, a rendszerváltás huszonötödik évfordulójára megújult a rákoskeresztúri Új köztemető 297., 298., 300. és 301. parcellája. Mint mondta, társadalmi igény merült fel, hogy a parcellák és az itt nyugvók történetét elmondják, ezért látogatóközpontot szeretnének itt létrehozni, emellett azt is kezdeményezték, hogy a közelben lévő Kisfogház is az emlékhely része legyen.
A Nemzeti Örökség Intézete által szervezett eseményen Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: kormányzati és közösségi feladat örökségünk méltó karbantartása, és a kormány célja az emlékhelyek megfelelő ápolása, ahogyan az egy értékalapú társadalomban szükséges. Közölte: a társadalomnak szüksége van azokra a helyekre, ahol a veszteségekből fakadó gyászát feldolgozhatja, ezért is fontosak a nemzeti emlék- és kegyeleti helyek.
A helyettes államtitkár úgy látja, „nem lehet előrelépni az ismeretlen jövőbe, ha nem ismerjük a múltunkat, emlékezni kell történelmünk jeles személyeire, eseményeire”. A kormány ezért hozta létre a Nemzeti Örökség Intézetét, hogy a nemzeti emlékezetet intézményes keretek között ápolják. Hozzátette: a nemzeti emlékhelyeknek, sírkerteknek nemcsak az emlékezés színhelyeinek kell lenniük, hanem kulturális célokat is szolgálniuk kell, így nagy szerepet játszhatnak abban, hogy a fiataloknak továbbörökítsék a nemzeti történelmet.
Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, korábbi miniszterelnök azt mondta, hogy az elmúlt évtizedek történelemoktatása miatt az igazságot helyre kellene állítani a múltat illetően, és a nemzeti emlékhelyek ebben fontos eszközök lehetnek.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere (Fidesz) előadásában arról beszélt, hogy nagy jelentőségük van a nemzeti emlékhelyeknek, „feladatunk és felelősségünk van abban, hogy mit kezdünk a múlttal, mit akarunk belőle megmutathatóvá tenni”.
