Varga Mihály a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban elmondta azt is, hogy az e-útdíjat a buszokra nem terjesztik ki; erről már kormánydöntés is született.
A dohányadóval kapcsolatban a miniszter kifejtette: 2010 óta egyértelmű kormányzati álláspont van, miszerint a dohányzás káros, és jelentős társadalmi költségei vannak, így a kabinet célja annak visszaszorítása. Ezenkívül egy európai uniós döntés miatt az adó mértékét évről évre közelíteni kell az uniós átlaghoz.
Ha a dohányadó módosítása a piac nagyobb szereplőit nagyobb mértékben érinti, „akkor én ezt el tudom fogadni”, mert a nagyobb bevételű cégeknek nagyobb mértékben kell részt venniük a közös teherviselésben – jelentette ki.
A reklámadóról Varga Mihály azt mondta: nem lát kivetnivalót az adó emelésében, „hiszen ha valaki uralja ezt a piacot és az ott képződő bevételek döntő többségét profitként realizálja, akkor azt mondom, hogy ebben az ügyben helyesen döntöttünk”, vagyis nem a kicsiket kell újabb adókkal terhelni, hanem a nagyoknak kell jobban kivenniük részüket a közös teherviselésből.
A reklámadót azért emelik, mert erre a bevételre a költségvetésnek szüksége van, fontos szociális, egészségügyi vagy oktatási célokra lehet fordítani – mondta. Arra a kérdésre, miért van szükség pluszbevételekre, ha a magyar gazdaság stabil, Varga Mihály úgy reagált: vannak olyan adósságok, amelyeket törleszteni kell, és az államadósság – a szomszédos országokkal összevetve – még mindig túlságosan magas, emellett vannak olyan feladatok is, amelyekre az elmúlt években kevesebb támogatást tudtak biztosítani.
Varga Mihály példaként említette, hogy kormánydöntés született a fővárosi tömegközlekedés támogatásáról, így 9 milliárd forintos támogatást kap a BKV, és ide illeszkedik a 3-as metró felújítása érdekében adott állami kezességvállalás is.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelésével kapcsolatban Varga Mihály kifejtette: ez egy élelmiszer-biztonsághoz köthető díj, amelynek célja a bizonytalan eredetű, nem kellőképpen ellenőrzött élelmiszerek távol tartása a magyar élelmiszerpiactól.
A Népszabadság szombaton megjelent számában arról írt, információik szerint Vida Ildikó NAV-elnök egy fantom betéti társaság kültagja volt a cég 2011-es kényszertörléséig. Az ezzel kapcsolatos kérdésre Varga Mihály kifejtette: felhívta Vida Ildikót ebben az ügyben, aki elmondta neki, hogy valóban kültag volt a cégnél, amely azonban körülbelül egy évet működött, de utána nem volt semmiféle bevétele vagy kiadása, így adózási kötelezettsége sem keletkezett.
A nemzetgazdasági miniszter hozzáfűzte: írásos feljegyzést kér Vida Ildikótól az ügyben hétfőn, mert most egy különösen érzékeny időszakban vezeti a NAV-ot, amely „külső és belső támadások alatt áll”.
Varga Mihály szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) támadók valójában nem a NAV-ot támadják, hanem a magyar állam intézményrendszerét, a költségvetést, és azokat az ellátásokat veszélyeztetik, amelyeket az egészségügyben, az oktatásban, a közbiztonságban a magyar államnak ki kell fizetnie.
A miniszter úgy vélte, hogy a NAV tisztességgel végzi a munkáját, a megfelelő mértékben folynak be az adóbevételek, amit az is mutat, hogy a költségvetés szeptemberben és októberben is többlettel zárt.
