A közvélemény-kutató csütörtökön közzétett elemzése szerint október és november között 35-ről 30 százalékra apadt a Fidesz tábora, és az elmúlt hetekben is folytatódott ez a tendencia: további 5 százalékponttal csökkent a támogatók aránya, így most a választókorúak 25 százaléka áll a kormánypárt mögött. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik pozíciói erősödtek, legutóbb 12 százaléknyi szavazóra számíthattak, most 14 százalékra.
Az MSZP a harmadik legerősebb párt, az előző havival azonos, 11 százalékot kitevő támogatói körrel. Az LMP és a DK ugyanannyi választót, 3-3 százalékot vonz – az előbbi egy kicsivel kevesebbet, az utóbbi valamivel többet, mint egy hónapja. Az Együtt 1 százalékon áll, a többi politikai erő tábora tizedekben mérhető. A Fidesztől való eltávolodás a passzivitás, a bizonytalanság erősödésével jár együtt. A politikától távolságot tartók csoportja előbb 30-ról 35 százalékra emelkedett, és most tovább nőtt, 39 százalékra – állapította meg az Ipsos.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz 45 százalékon áll, a Jobbik ebben a körben 24 százalékot, az MSZP 18 százalékot ér el. A bejutási küszöbértéken áll az LMP, miközben a DK 4, az Együtt pedig 1 százalékos.
Az Ipsos elemzése szerint két hónap alatt 800 ezer támogatót veszített a Fidesz. Az első hullámban főképpen törzsközönségében gyengült meg a párt, a középrétegekben, a fiatalok és a középkorúak körében, valamint a kisebb városokban. Az utóbbi egy hónapban viszont leginkább az alacsonyabb státusú társadalmi csoportok, az idősebbek, valamint a falvakban élők hagyták el a pártot. Ezekben a közegekben novemberről decemberre 9-10 százalékpontosak voltak a veszteségek, de feltűnő, hogy a magas társadalmi pozícióban lévők (értelmiségiek, gazdagok, fővárosiak) körében is az átlagnál valamivel többet, 6-7 százalékpontot veszített a kormányzó erő – olvasható a cég friss kutatásának összegzésében.
Az Ipsos szerint a Fidesz táborának csökkenése lényegében már minden réteget elért. Az internetadó ötlete elsősorban a párt elkötelezett szavazóbázisában váltott ki felzúdulást, de az elmúlt hetekben a többi támogatói csoportnak is voltak olyan sérelmei, amelyek miatt sokan eltávolodtak közülük a kormánypárttól. A közvélemény különösen érzékeny a politikusok látványos meggazdagodásáról, költéséről szóló hírekre, de az Ipsos kutatásai azt mutatják, hogy az Oroszországhoz fűződő szorosabb viszonyról, a vasárnapi zárva tartásról, valamint a korrupcióról szóló hírek is morzsolták a Fidesz-tábort.
Az Ipsos felidézi, hogy a hatalmon lévő pártok minden ciklus elején veszítenek szavazókat, de általában hónapról hónapra, kisebb ütemben csökken a támogatottságuk. A Fidesznek az előző kormányzása idején két alkalommal is volt ekkora visszaesése, ám azok a mostaninál jóval hosszabb időszak alatt, háromnegyed-háromnegyed év alatt következtek be.
A Fidesz-tábor szűkülésének, valamint a Jobbik támogatottsága növekedésének következménye, hogy néhány választói csoportban rendkívül szoros lett a versenyük: a fiatalok között, a 30 év alatti korosztályban a Fidesznek 25, a Jobbiknak 21 százalékos a támogatottsága – írta az Ipsos, amely szerint hasonlóképpen kiegyenlítettek az erőviszonyok a szakmunkásként dolgozók körében: a kormánypártra 23, a nemzeti radikálisokra 20 százalékuk szavazna. A munkanélküliek csoportjában már számszerűen is azonos táboraik mérete, mindkét párt 21 százalékos.
Az Ipsos elemzése szerint az elmúlt két hónapban jelentős mértékben romlott a közhangulat Magyarországon. Októberben még viszonylag sokan, 41 százaléknyian gondolták azt, hogy jó irányba mennek a dolgok az országban, s ennél nem sokkal többen, 48 százaléknyian voltak negatív véleményen. Novemberre karakteres változás történt a „véleményklímában”, 32 százalék nyilatkozott kedvezően a hazai állapotokról, 58 százalék pedig elégtelennek értékelte. Az elmúlt hetekben tovább erősödött a kritikus közhangulat, jelenleg már csak az emberek 26 százaléka elégedett az országban zajló folyamatokkal, és 64 százalék fejezte ki elégedetlenségét – mérte az Ipsos.
Hozzátették: az ellenzéki pártok híveinek zöme, 80-90 százaléka rossznak minősíti azt, ami hazánkban történik (5-10 százalékuk jó véleményt fogalmaz meg). A pártválasztásukban bizonytalanok is alapvetően kritikusak: 70 százalékuk elégedetlen, 16 százalékuk nem. A kormánypárti szavazók többsége, 67 százaléka szerint Magyarország jó úton halad, 26 százalék viszont megfogalmazta ellenérzéseit.
