A kommunista ideológiában nem volt helyük embermentőknek, különösen azoknak, akik hittek a transzcendenciában. Sokuknak hallgatniuk kellett, aki pedig folytatta az embermentést az új rendszerben, az életével fizethetett érte – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt emelte ki: a holokauszt egész Magyarország, Európa és az emberiség vesztesége. Minél korlátozottabb egy állam szuverenitása, annál inkább korlátozott az ott élő emberek szabadsága.
Fontos kimondani az igazságot bűnösökről és embermentőkről egyaránt. Csak az az ország lesz erős, amely képes kimondani az igazságot – hangoztatta. Kitért arra is, milyen súlyos következményei voltak az erkölcs kiűzésének a jogból.
Embertelen törvényeket akkor lehet hozni, ha a jó Istent vagy az emberi méltóság tiszteletét száműzik a jogrendből – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus. Megjegyezte: hál’ Istennek voltak olyan emberek, akikben megmaradt az erkölcs, sokan voltak, akik mentették az üldözötteket.
Haraszti György történész a holokauszt teológiai vonatkozásairól szólva a sokat idézett mondással élt: „Isten gyenge volt Auschwitzban.”
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogyan engedhette ezt a mindenható, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta: Isten az ember teremtése óta korlátozta magát, hogy a szabad választás lehetőségét megadja az embernek. Ez mondott csődöt Auschwitzban – tette hozzá Haraszti György.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a nácik gyilkos politikájának áldozatairól szólva azt hangoztatta: ami 1944-ben történt, annak nem lett volna szabad megtörténnie, és nincs rá sem mentség, sem magyarázat.
A holokauszt Orbán Viktor szavaival „a nemzetünk szívén ejtett seb” – mondta a történész, majd idézte Kertész Imre Nobel-díjas írót, aki szerint a holokauszt érték, mert felmérhetetlen szenvedés révén felmérhetetlen tudást és erkölcsi tartalékot ad.
Hannah Arendt 20. századi filozófusra hivatkozva Schmidt Mária kifejtette: a gonosznak nincs mélyebb értelme, csak a jónak. A gonosz elgondolhatatlan, a gondolat nem tud vele mit kezdeni, mert nem talál semmit.
A diktatúrák mindent átpolitizálnak és állandóan választás elé állítják az embert: „beállsz, velünk menetelsz vagy kiállsz” – jegyezte meg Schmidt Mária. Felidézte azt is: voltak, akik emberek maradtak az embertelenségben, nekik köszönhető, hogy maradt remény.
Az Embermentők – „Rajtuk át Isten szól: jövök” című nemzetközi tanácskozást a Holokauszt Emlékközpont, a Terror Háza Múzeum, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, a szeged-csanádi püspökség, a szegedi Gál Ferenc Főiskola és a Pest Megyei Kormányhivatal szervezte. A rendezvényhez kapcsolódik az Egyházi embermentők című kiállítás a Parlamentben.
