Kövér László: A válság remény nélkül embertelen

A magyarság a 20. század vesztesei közé tartozott – mondta a házelnök egy konferencián a Parlamentben.

A két világháború közti elitet jellemezve a szakember előbb a kor vezető történészét, Szekfű Gyulát idézte, aki neobarokk társadalomról értekezett, majd pedig a radikális Szabó Dezsőt, aki „görénykurzusként” aposztrofálta korát. M. Kiss idézte Bethlen István 1944-es feljegyzéseit is, melyekben az 1930-as évek miniszterelnöke arról írt, hogy egy gyenge minőségű elit vette át az ország irányítását, amely nem tudott megbirkózni az egyre súlyosabb problémákkal. A világháborúban a horthysta elitet már csupán az a hit kötötte össze a társadalommal, hogy az angolok foglalják el az országot – jegyezte meg a történész.

Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója az 1945–46-os kommunista térfoglalás kapcsán azt emelte ki: a világháború végén a magyarok már kívülről várták a megoldást, felszabadulást, ami jól jelzi a Kárpát-medencei ezeréves magyar szupremácia elvesztését.

Miközben a nemzetgyűlési választásokon a kisgazdapárt nyert, az országos szint alatt kezdettől nagyrészt a baloldali, kommunista-szociáldemokrata erők kezében volt a hatalom. A helyi végrehajtás szintjén pozíciókat túlnyomórészt kommunisták vagy hozzájuk lojális személyek kaphattak – tette hozzá a szakember.

A Remény és realitás – Magyarország 1945 elnevezésű konferencia az idén létrejött Nemzeti Emlékezet Bizottsága első tudományos konferenciája. Az alaptörvény rendelkezése nyomán létrehozott testület feladata a kommunista diktatúra működésének feltárása. Az Országgyűlés februárban a bizottság elnökévé választotta Földváryné Kiss Réka történész-néprajzkutatót, tagjává pedig Ötvös István és Soós Viktor Attila történészeket, megbízatásuk kilenc évre szól. Az öttagú bizottságba delegálta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Bank Barbara történészt, az igazságügy-miniszter pedig Máthé Áron történész-szociológust. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnek. A bizottság független, önálló költségvetési szerv, büdzséje nem csökkenthető, és munkájának eredményéről átfogó jelentést tesz közzé.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. Hatásköre kiterjed a hatalom egykori birtokosai diktatúra működésével összefüggő személyes adatainak közzétételére, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek. A szerv a kutatásai alapján büntetőjogilag felelősnek tartott emberekkel szemben büntetőeljárást kezdeményez a legfőbb ügyésznél.

A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai nem vonhatók felelősségre az általuk közölt tény, ténymagyarázat miatt, kivéve a büntetőjogi felelősséget.