Nem történt változás az iskolai agresszió területén

Az oktatási jogok biztosa szerint konszenzus közeli állapotot kell találni a köznevelés területén.

A biztos a 2013-as év tapasztalatait összegezve kiemelte: különleges helyzet alakult ki, mert – bár az oktatási reform elindult – még nem lehetett azt mondani, hogy az új rendszer teljességében működött. A mindennapi működésre vonatkozó szabályokat csak 2013 szeptemberében vezették be, ami azt is jelentette, hogy az a változás, ami a köznevelést érintette, egyszerre volt nagyon gyors és elhúzódó.

Kitért arra is, hogy új tankönyvrendelési és -kiosztási modell indult el, a hivatal pedig az alapvető jogok biztosával vizsgálta az ebből fakadó anomáliákat. Elmondása szerint azt lehetett látni, hogy márciusban még mindig ezres nagyságrendben hiányoztak könyvek. Az idei évben már kevesebb a panasz, de még mindig vannak iskolák, ahol a tankönyveket nem kapták meg a diákok.

Szólt a 16 óráig tartó iskolai bent tartózkodásról is, ami az első időszakban nem okozott gondot, de aztán ez a szabály szembement a tanárok kötelező 32 órájára vonatkozó előírással. Egyre inkább azt kezdték tapasztalni, hogy az iskolák arról győzködték a szülőket: jobban tudják, mi kell a gyermeknek, mint a család.

A rendőrség úgy gondolta, hogy sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a köznevelésben, mint korábban, és többször a belügyi igazgatás döntött oktatási kérdésekben. Ha a biztonsági őrök korábbi rendőrök lesznek, vagy különböző prevenciós feladatokat rendőrökre bíznak, akkor az ebből fakadó konfliktus elmélyülő lesz. Az iskolai agresszió területén növekedést nem lát, de csökkenést sem – jegyezte meg a biztos.

Mindemellett kiemelte: több mint 18 ezer panaszt kezelt az elmúlt 15 évben, és számos olyan konfliktust is tapasztal, amiket korábban nem. A „fáradtság és kimerültség” olyan jelei láthatók már most, amelyek májusban-júniusban szoktak előfordulni. A Klikkel folyamatosan egyeztet, a központ segítőkész és érzékeli a problémákat, így finomhangolásokba kezdtek – jelezte.

A biztos egy olyan helyzetet is említett, amikor nem tudták eldönteni egy kiégett projektorégőről, hogy működtetési vagy fenntartási feladat-e a cseréje. Megjegyezte: mára az ilyen problémák is kiküszöbölődtek.

„Árnyékban” maradtak a fogyatékos gyermekek, az új rendszer átalakításakor nem születtek meg a vonatkozó döntések, és ezért hátrányba kerültek – tért át egy másik problémára, hangsúlyozva: el kell kezdeni az oktatás rendszerébe való integrálásukat.

A gólyatábori vizsgálat gyakorlatilag kész van, még a formába öntés hiányzik, ám ha a javaslatait a miniszternek megfogalmazta, tájékoztatást ad arról – jelezte.

Kucsák László (Fidesz) egyetértett, hogy legalább konszenzus közeli állapot legyen a köznevelésben, ehhez viszont szerencsés lenne, ha az objektív elemekre koncentrálnak.

Pósán László (Fidesz), a bizottság alelnöke kifejtette: több iskolában megfigyelhető az a gyakorlat, hogy a 6 osztályos gimnáziumba való továbblépést igyekeznek gátolni, lebeszélni a diákokat. Ez nincs rendjén – mondta, és arra volt kíváncsi, hogy érkezett-e panasz ezzel kapcsolatban.

Hoffmann Rózsa (KDNP) kiemelte a hivatal az elmúlt 15 éves jó gyakorlatát a konfliktusok kezelésében. Ugyanakkor a hivatalhoz kifejezetten a kritikus esetek jutnak el – mondta. Nem tudja, mire alapozza a biztos, hogy az oktatás mindig kevesebbet kap, mint más ágazat.

Az iskolai agresszióról szintén megállapította, hogy jó lenne konkrét adatokat hallani, mert a saját információi szerint stagnálás, némi csökkenés látható. Megjegyezte: az esetek csaknem 70 százaléka gyermekverekedés. Nem osztotta azt a megállapítást sem, hogy az iskolaigazgató már „nem főnök” az intézményben.

Dúró Dóra (Jobbik) szerint azonban alapos és részletes beszámolót tett le a biztos az asztalra. A közétkeztetésre vonatkozó országos vizsgálat iránt érdeklődött, és kitért az azonos pontszámot elért tanulók rangsorolásakor előforduló diszkriminatív esetekre. Érdeklődött, hogy élt-e a miniszter felé javaslattal, és van-e mód a változtatásra. Arra biztatta, hogy az iskolai agresszióról készítsen újabb vizsgálatot.

Hiller István (MSZP) kiemelte: az elmúlt évek legalaposabb beszámolóját hallotta. Hozzátette: a 2009-es iskolai agresszióról szóló vizsgálat a tárcával való együttműködésen alapult. Ennek akkor lett volna hosszú távon értelme, ha ezt bizonyos időközönként megismétlik. Ez nem financiális kérdés, 10 millió forintról van szó – jegyezte meg.

A biztos válaszában azt mondta: nehéz bizonyítani a 6 osztályos gimnáziumoknál az említett jelenséget, de tudnak róla. A volt köznevelési államtitkár álláspontját ismeri, elfogadja, azonban néhány dolgot másként látnak – jegyezte meg, hozzátéve: abból a mintából dolgoztak, ami hozzájuk érkezett, tavaly 1678 ügyet kaptak. Egyetértett azzal, hogy ez valóban nem teljes. A közétkeztetésre vonatkozó vizsgálat már lezárult, azt átadta a szakállamtitkárnak. Az azonos pontszámú diákoknál megfogalmaztak jogalkotási javaslatot, amit meg is fogadtak.