Költségvetési csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) november végén elrendelte a nyomozást – közölte megkeresésünkre az adóhatóság sajtó- és kommunikációs főosztálya. Három hete írtuk meg, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a norvég pénzek elosztása miatt nemcsak rendőrségi feljelentést tett, hanem a NAV-hoz is fordult, mivel a gyanú szerint egyes támogatott szervezetek a jóváhagyott céltól eltérően használták fel a Norvég Civil Támogatási Alaptól (NCTA) származó pénzeszközöket. Utóbbi feljelentést értékelve rendelték el most a pénzügyi nyomozók az eljárás megindítását. Ezzel elkezdődött a második büntetőeljárás: kedden szintén lapunk számolt be arról, a Kehi hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentésének ügyében a rendőrség elrendelte a nyomozást.
Ezt egyesítették egy korábbi – jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt indított – nyomozással. Megírtuk, a novemberi rendőrségi feljelentésben egyebek mellett az szerepelt, hogy az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium képviselői – mint az NCTA vagyonkezelői – az összeférhetetlenségi szabályokat megsértve számos olyan szervezetnek nyújtottak támogatást, amelyek a lebonyolító alapítványok vezetőihez, illetve a pályázatok értékelésében részt vevő személyekhez köthetők. Emellett a támogatási szerződések szabálytalan módosításával, valamint az el nem számolható költségek elfogadásával is hozzájárultak ahhoz, hogy az NCTA legalább 250 millió forintot szabálytalanul fizessen ki.
Ismert, a magyar kormány januártól a Norvég Alap programjainak lebonyolítását és monitorozását az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át. Lázár János miniszter áprilisban levélben fordult a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjához, sérelmezve, hogy az NCTA támogatásait egy, szerinte az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét Magyarországon. A Miniszterelnökség májusban kérte fel a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
A Kehi szeptemberben tett először feljelentést jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt. Az ellenőrzések során ugyanis felmerült, hogy az egyik érintett szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye. Ezt követően a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai házkutatást tartottak a támogató szervezetek budapesti irodáiban, majd kezdeményezték a pénzek elosztását végző konzorcium négy tagja esetében az adószám felfüggesztését. Október elején pedig kiderült, hogy az Ökotárs Alapítvány sok esetben nem a benyújtott pályázatok szakmai értékelése alapján döntött arról, hogy a Norvég Alap pénzeit milyen szervezetekhez irányítja. Előfordult ugyanis, hogy a szervezet igazgatója, Móra Veronika által vezetett bizottság nem a tendereken magasabb pontszámot elérő pályázót akarta támogatni.
A kormány által október 22-én megtárgyalt Kehi-jelentés (ebből született a második feljelentés) a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot a pályázati pénzek felhasználásában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a budapesti norvég nagykövetet a vizsgálat eredményéről, Lázár János pedig Magyarországra hívta Norvégia illetékes miniszterét. A norvég kormány nem fogadta el a Kehi vizsgálatát, és független vizsgálatot követelt. Később az is kiderült, hogy a tárgyalást is elutasították. Sőt Tove Skarstein norvég nagykövet azt mondta, csak akkor folytatná a norvég kormány a hazánknak szerződés szerint járó összegek folyósítását, ha továbbra is az Ökotárs oszthatja szét a civileknek szánt pénzt.
