Támadják a drogteszt ötletét

A legutóbbi átfogó felmérés alapján a magyar 16 éves fiatalok csaknem húsz százaléka élt már valamilyen tiltott szerrel.

Sokan az orvosi titoktartás ürügyével söprik le a javaslatot az asztalról, eszerint a páciens adatai harmadik fél számára nem adhatók ki. Az újságírók és politikusok esetében ez így is van, a gyerekeknél azonban nem, hiszen a kiskorúakra vonatkozó adatokat annak gondviselőjével kell megosztani, így lenne ez a drogteszt esetében is.

Az orvosi titoktartásra hivatkozva egyébként idén nyár végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) liberális jogvédő szervezet már azt is kikényszerítette, hogy az országos tiszti főorvos körlevélben utasítsa az egészségügyi dolgozókat, ne jelentsék a kábítószeres eseteket a rendőrségnek, mert ez jogsértő és káros. A TASZ azután kereste meg a tisztifőorvost, hogy az Országos Kriminológiai Intézet kutatása kimutatta: 2012 után jelentősen nőtt azon esetek száma, amikor az egészségügyi dolgozók jelentették a drogfogyasztó pácienseket a rendőrségnek. Az előzetes eredmények szerint ez összesen 22 esetben fordult elő, ebből öt esetben fiatalkorú ellen indult büntetőeljárás. A TASZ szerint az orvosi titoktartás megsértésének minősül, ha az egészségügyi dolgozó a beteg vagy gondviselője írásos hozzájárulása nélkül kiadja annak egészségügyi adatait harmadik félnek.

Az utóbbi években több felmérés is készült a hazai drogfogyasztásról. Az ötévente elvégzett, úgynevezett ESPAD (The European School Survey Project on Alcohol and other Drugs) kutatássorozat legutóbbi, 2011-es felmérése alapján a magyar 16 éves fiatalok csaknem húsz százaléka élt már valamilyen tiltott szerrel. Körülbelül ötödük biztosan droghasználati céllal tette ezt, ők a tiltott szerek mellett hallucinogén gombát, opiátokat (például mákteát), valamint szerves oldószereket is fogyasztottak. Visszaélésszerű gyógyszeralkalmazást – az orvosi javaslat nélküli nyugtatók, altatók, továbbá alkohol gyógyszerrel együtt történő fogyasztását – a megkérdezettek csaknem 15 százalékánál tapasztaltak.

A felmérésből az is kiderült, a vizsgált szerek közül változatlanul a marihuána a legelterjedtebb, ezt követi a gyógyszerek orvosi javaslat nélküli fogyasztása, majd a szerves oldószerek belélegzése. Az ötödik helyet az úgynevezett mefedron (egy újfajta kábítószer, amelyet fehér por vagy a port tartalmazó kapszulaként árulnak) foglalta el, ezt követték az amfetaminok, az egyéb szerek és az ecstasy.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2011-es vizsgálata arra hívta fel a figyelmet, hogy a gimnáziumba, illetve szakközépiskolába járó diákok csaknem 28 százaléka használt már illegális drogot, míg a szakmunkásképzőben, valamint szakiskolában tanulók körében ugyanez az arány durván 40 százalék volt. A cannabist az érintettek 21,4, valamint 30,8 százaléka próbálta ki, azok pedig, akik visszaélésszerűen használtak már gyógyszert, 10,1 és 18,2 százalék arányban voltak.

Az utolsó, kifejezetten drogepidemiológiai céllal 2007-ben a felnőtt népesség országos reprezentatív mintáján készült kutatás alapján a megkérdezett 18–64 éves korosztály 9,3 százaléka fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. Ha csak a fiatal felnőtt populációt, vagyis a 18–34 éves korosztályt vesszük, ugyanez az arány 21 százalék volt. A Nemzeti Drogfókuszpont tavalyi jelentése szerint több mint másfélszeresére nőtt 2012-ben a kábítószer-fogyasztással közvetlenül összefüggő halálesetek száma, s ezzel – legalábbis átmenetileg – véget ért egy 2009 óta tartó csökkenési folyamat.