Támadják a drogteszt ötletét

A legutóbbi átfogó felmérés alapján a magyar 16 éves fiatalok csaknem húsz százaléka élt már valamilyen tiltott szerrel.

Szalai Laura
2014. 12. 07. 18:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érdemes lenne bevezetni a rendszeres drogkontrollt a legveszélyeztetettebbek, a döntéshozók és a közvélekedést formálók számára – közölte Kocsis Máté (Fidesz–KDNP) VIII. kerületi polgármester a Facebook-oldalán pénteken. A politikus azt írta, a drog életveszélyes, „féltjük tőle a gyermekeket és a jövőnket is”. Az évenkénti kötelező drogtesztet a 12–18 év közöttieknek, a választott politikusoknak és az újságíróknak írná elő, és az ezzel kapcsolatos jogszabályi háttér kidolgozását az országgyűlési frakcióra bízná. Tuzson Bence, a kormánypárti képviselőcsoport szóvivője szombaton jelezte, a Fidesz-frakció hétfői ülésén foglalkozik a javaslattal.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke lapunknak elmondta, az újságírók és a politikusok esetében nincs realitása egy ilyen szabályozásnak, az ifjúság esetében viszont már más a helyzet. Leszögezte, a gyerekek esetében főként az a kérdés, mire használnák fel a drogteszt eredményeit. Ha arról csak a szülőt tájékoztatnák az egészségügyi szakemberek, az iskolát, vagy mást nem, akkor annak nem lenne adatvédelmi akadálya, de egyéb alkotmányossági kérdéseket azért egy ilyen szabályozás is felvetne.

Péterfalvi rámutatott: 14 éves korig tart a polgári jog szerint a cselekvőképtelenség, 14 és 18 éves kor között azonban a fiatalok már korlátozottan cselekvőképesek, egy kötelező teszt azonban nem hagyná meg számukra a mérlegelés jogát, ráadásul felvetődik a megfelelő arányosság kérdése is. A szakember szerint egy ilyen szabályozást csak törvénnyel lehetne bevezetni, és a jogalkotóknak nagyon alaposan kellene eljárniuk, hogy ne sértsenek alkotmányos jogokat. A korábbi adatvédelmi biztos szerint a politikusok és az újságírók körét nem lehet pontosan meghatározni, ráadásul a drogteszt olyan, jóval korábbi fogyasztást is kimutathatna, ami már nincs hatással a munkavégzésre, így az ő esetükben nincs reális esélye egy ilyen szabályozás bevezetésének.

A kötelező drogteszt ötletét már most többen támadják. Az Együtt felháborítónak tartja és elutasítja a „valóságtól elrugaszkodott javaslatot”, a Magyar Liberális Párt szerint pedig az „értelmezhetetlen és minősíthetetlen agyrém”. Hozzátették, a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelemnek a tájékoztatás, a megelőzés és az ártalomcsökkentés hármasán kellene alapulnia. A jobbikos Magyar Zoltán azt mondta, a frakciónak még nincs kialakult álláspontja a kérdésben, de „magánemberként, képviselőként”, a részletek ismerete nélkül úgy látja, a javaslatot elviekben támogatni lehet.

Sokan az orvosi titoktartás ürügyével söprik le a javaslatot az asztalról, eszerint a páciens adatai harmadik fél számára nem adhatók ki. Az újságírók és politikusok esetében ez így is van, a gyerekeknél azonban nem, hiszen a kiskorúakra vonatkozó adatokat annak gondviselőjével kell megosztani, így lenne ez a drogteszt esetében is.

Az orvosi titoktartásra hivatkozva egyébként idén nyár végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) liberális jogvédő szervezet már azt is kikényszerítette, hogy az országos tiszti főorvos körlevélben utasítsa az egészségügyi dolgozókat, ne jelentsék a kábítószeres eseteket a rendőrségnek, mert ez jogsértő és káros. A TASZ azután kereste meg a tisztifőorvost, hogy az Országos Kriminológiai Intézet kutatása kimutatta: 2012 után jelentősen nőtt azon esetek száma, amikor az egészségügyi dolgozók jelentették a drogfogyasztó pácienseket a rendőrségnek. Az előzetes eredmények szerint ez összesen 22 esetben fordult elő, ebből öt esetben fiatalkorú ellen indult büntetőeljárás. A TASZ szerint az orvosi titoktartás megsértésének minősül, ha az egészségügyi dolgozó a beteg vagy gondviselője írásos hozzájárulása nélkül kiadja annak egészségügyi adatait harmadik félnek.

Az utóbbi években több felmérés is készült a hazai drogfogyasztásról. Az ötévente elvégzett, úgynevezett ESPAD (The European School Survey Project on Alcohol and other Drugs) kutatássorozat legutóbbi, 2011-es felmérése alapján a magyar 16 éves fiatalok csaknem húsz százaléka élt már valamilyen tiltott szerrel. Körülbelül ötödük biztosan droghasználati céllal tette ezt, ők a tiltott szerek mellett hallucinogén gombát, opiátokat (például mákteát), valamint szerves oldószereket is fogyasztottak. Visszaélésszerű gyógyszeralkalmazást – az orvosi javaslat nélküli nyugtatók, altatók, továbbá alkohol gyógyszerrel együtt történő fogyasztását – a megkérdezettek csaknem 15 százalékánál tapasztaltak.

A felmérésből az is kiderült, a vizsgált szerek közül változatlanul a marihuána a legelterjedtebb, ezt követi a gyógyszerek orvosi javaslat nélküli fogyasztása, majd a szerves oldószerek belélegzése. Az ötödik helyet az úgynevezett mefedron (egy újfajta kábítószer, amelyet fehér por vagy a port tartalmazó kapszulaként árulnak) foglalta el, ezt követték az amfetaminok, az egyéb szerek és az ecstasy.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2011-es vizsgálata arra hívta fel a figyelmet, hogy a gimnáziumba, illetve szakközépiskolába járó diákok csaknem 28 százaléka használt már illegális drogot, míg a szakmunkásképzőben, valamint szakiskolában tanulók körében ugyanez az arány durván 40 százalék volt. A cannabist az érintettek 21,4, valamint 30,8 százaléka próbálta ki, azok pedig, akik visszaélésszerűen használtak már gyógyszert, 10,1 és 18,2 százalék arányban voltak.

Az utolsó, kifejezetten drogepidemiológiai céllal 2007-ben a felnőtt népesség országos reprezentatív mintáján készült kutatás alapján a megkérdezett 18–64 éves korosztály 9,3 százaléka fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. Ha csak a fiatal felnőtt populációt, vagyis a 18–34 éves korosztályt vesszük, ugyanez az arány 21 százalék volt. A Nemzeti Drogfókuszpont tavalyi jelentése szerint több mint másfélszeresére nőtt 2012-ben a kábítószer-fogyasztással közvetlenül összefüggő halálesetek száma, s ezzel – legalábbis átmenetileg – véget ért egy 2009 óta tartó csökkenési folyamat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.