Firtl Mátyás (KDNP) Sopron „hűségére” emlékeztetett, valamint arra, hogy a leghűségesebb város 1989-ben a szabadság városává is vált, kiállva az európaiság mellett, kilökve egy téglát a berlini falból. Sopron legnagyobb ünnepének nevezte a hűség napját. Hangsúlyozta: a rendszerváltás sem jöhetett volna létre a haza iránt elkötelezett polgárok nélkül.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szintén elismerően szólt a soproniak hazaszeretetéről, felidézve, hogy az első világháborút követő népszavazáson jelentős többség szavazott a Magyarországhoz tartozás mellett. Azt mondta: az ország azért sodródott bele a háborúba, mert elvesztette szuverenitása egy részét. Tanulságnak nevezte mindezt, hangsúlyozva: amikor a nemzet szuverenitását korlátozták, akkor a polgárok, egyének szuverenitása is csorbult.
Ikotity István (LMP) az egri kórház orvoshiányán keresztül hívta fel a figyelmet az egészségügy problémáira. Annak állapotát válságosnak nevezte, amelynek szerinte része az orvos- és nővérhiány, az eszközök elégtelensége. Szerinte a kormány mindezekről nem hajlandó tudomást venni. A képviselő források bevonását sürgette.
Rétvári Bence szerint a jövő évi költségvetés tartalmazza az egészségügy pluszforrásait. Szerinte elegendő számú mentőautó van ahhoz, hogy a segítségre szorulókat ellássák. Szólt a kórházi adósságokról, ugyanakkor a jövő évi büdzsé 60 milliárd forintot szán intézményi adósságkonszolidációra – mondta. Beszámolt az egészségügyben zajló fejlesztésekről és arról is, hogy a dolgozók juttatása átlagosan 23 százalékot emelkedett négy év alatt.
Tóbiás József (MSZP) azt kérte a kormányoldaltól, ne szavazzák meg a jövő évi költségvetési javaslatot, amelyet a politikus az elszegényedés büdzséjének nevezett. Hozzátette: ha elfogadják, a társadalmi krízis társadalmi feszültségbe csaphat át. Szerinte jelenleg totális állam van Magyarországon, a rendszer azonban belülről bomlik. A kormányzás elszigetelődik a magyar valóságtól, de külpolitikailag is – jelentette ki.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában emlékeztetett a MSZP szombati pártértekezletén elhangzottakra, hangsúlyozva: a pártnak is változnia kell. A költségvetésről szólva közölte: az a gazdaság lehetőségeiből indul ki. „Önök 2008-ra csődöt okoztak ebben az országban – fogalmazott –, jelenleg azonban nem ez a helyzet – folytatta –, az elmúlt három hónapban többlete volt a büdzsének.”
Volner János (Jobbik) a Fidesz „hatalomgyakorlása elleni vádiratát” ismertette. Azt mondta: a kormánypárt – „néhány iskolatárs” – a gazdasági hatalom megszerzése érdekében ragadta meg a politikai hatalmat. Rablókapitalista modellről beszélt, amelyben szerinte nem a hazai, hanem a fideszes cégeket hozzák helyzetbe. Ezek közé sorolta többek közt a kaszinókoncesszió, a földhasználat vagy a dohánykereskedelem lehetőségének kiosztását.
Varga Mihály úgy válaszolt: a korábbi gazdaságpolitika folytatásával már csődbe ment volna az ország. A kormány azonban más politikát választott, amelyben döntően multinacionális vállalatok érdekeit sértette – mondta. Szólt a magyar gazdaság kimagasló eredményeiről az Európai Unióban, az árcsökkenésről, az államháztartás elmúlt háromhavi pozitív mérlegéről. Szerinte a közbeszerzések a hazai vállalkozásokat segítik. A földosztások mértéke teljesen politikai és pártsemleges volt – jelentette ki, hozzátéve: a jobbikos politikus a külföldiek zsebszerződéseit védi.
Rogán Antal (Fidesz) a szocialista kormányok 2006-ban és 2010-ben készített költségvetésével vetette össze a jövő évi büdzsét. Értékelése szerint az MSZP-s kormányok által elfogadott költségvetések fokozták a szegénységet Magyarországon, most ez ellen kell küzdenie a kormánynak.
A 2006-os és 2010-es költségvetésekből többek között kiemelte az önkormányzatok támogatásának százmilliárdos csökkentését, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve a gáz- és a távhőtámogatás megszüntetését. Mint mondta, a 2010-es költségvetéssel egyhavi nyugdíjat és bért vettek el az emberektől. Rogán Antal közölte, a 2015-ös büdzsében az elmúlt években elért eredményeket folytatják, ezek között a családi adórendszert, a bankok elszámoltatását, a rendvédelmi dolgozók és a pedagógusok bérének emelkedését említette.
Varga Mihály szerint a jövő évi költségvetés nem minden idők legjobbja, de felelősségteljes, tisztában van az ország lehetőségeivel. Hozzátette: a büdzsé fenntartja a pénzügyi fegyelmet 2015-ben, csökkenti az államháztartási hiányt, és megtartja azokat az intézkedéseket, amelyeket az elmúlt években elért az ország. Mint mondta, ezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy Magyarországon mindenkinek kicsit jobb legyen.
Az elnöklő Jakab István bejelentette, hogy László Tamás (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítvány érkezett a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságtól magánvádas ügyben, amit megvizsgálásra kiadott a mentelmi bizottságnak.
Bejelentette, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte keddre. Hozzátette: a kormány hétfőn bejelentette a rendkívüli ülés tárgysorozatának kiegészítését az egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéssel, amelynek kivételes eljárásban történő megtárgyalását is kezdeményezte. A kivételes eljárást a Ház meg is szavazta.
A házbizottság javaslatára azt is elfogadták, hogy a Transzatlanti Befektetési és Kereskedelmi Partnerség (TTIP) veszélyei és hatásai a fenntarthatóságra és szuverenitásra témakörben kezdeményezett politikai vita megtartása az indítvány benyújtásától számított negyven napon belül legyen.
Ugyancsak a házbizottság javaslatára döntöttek arról, hogy hétfőn legyen az országgyűlési törvény módosításának általános vitája utolsó napirendként, míg a zárószavazása kedden lesz. Az alelnök azt is közölte, hogy a kormány kezdeményezte, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását sürgős eljárásban tárgyalja az Országgyűlés.
A költségvetés és az adótörvények végrehajtásának zökkenőmentessé tételével indokolta a fideszes László Tamás a javaslatot, amely több mint 100 jogszabályt módosít. Kiemelte ezek közül, hogy a foglalkozás-egészségügyi feladatok az egészségügyért felelős tárcához kerülnek, egyszerűsödik a nemzetközi koprodukcióban részt vevő filmelőállítók támogatása és korlátozzák a temetői műkészítő tevékenységet. Emellett az Általános Vállalkozási Főiskola fenntartói joga az International Business Schoolhoz kerül.
Az MSZP-s Burány Sándor szerint a javaslat egy megalapozatlan költségvetést készít elő, a kapkodó gazdaságpolitika pedig olyan intézkedéseket szül, amelyek sértik az emberek igazságérzetét. Bírálta, hogy az indítvány az elfogadott adótörvényeken is módosít, s eközben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még további változásokra tett javaslatot. Kifogásolta az új adóötleteket és értékelése szerint elveszik 60 ezer ember magánnyugdíjvagyonát.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a probléma az, hogy 27 változásból 22 nagyon súlyosan érinti a magyar családokat és 100 milliárdos nagyságrendben vesz el tőlük. Azon adóváltozások, miszerint áfabevételek révén még többet akarnak beszedni, ostorként a szegény embereken, a nehéz sorsú családokon csattan leginkább. Vállalhatatlan és tarthatatlan, ami előttük van, és nem méltó egy olyan kormányhoz, amely szavakban a családok támogatását hirdeti.
Szél Bernadett (LMP) szerint a kifogásolt kezdeményezések egy része kikerült, de az összeférhetetlenségi szabályokat továbbra is lazítanák. A pártokkal együttműködő társadalmi szervezetek pályázhatnak és kaphatnak majd közpénzt – hangoztatta, és azt ígérte, nagyon fognak figyelni.
Az oktatás területén kifogásolta, hogy a pedagógusbérek emelését a jövőben nem a minimálbérhez kötnék. Olyan metódust vezetnének be, amellyel évről évre a költségvetés pillanatnyi állapotához kötnék az emelést – jegyezte meg a politikus.
Korózs Lajos (MSZP) a magánnyugdíjpénztárak végleges megszüntetését tette szóvá, ezzel az öngondoskodás csíráját is kiirtják a magyar társadalomból. Látszik, hogy az érintett 200 milliárd forintra fáj a kormány foga – jegyezte meg. Gúr Nándor szocialista politikus szerint adóemelések sokasága várható, a szegénység mélyül, és helyi adók kivetésének lehetőségét teremtik meg. „A korkedvezményes nyugdíj lehetőségét megszüntetik, ez az Önök szociálpolitikája” – zárta szavait.
A kormány részéről Banai Péter Benő elmondta, a javaslat célja a törvényi szintű változások megteremtése, amelyek a jövő évi költségvetés végrehajtásához szükségesek. Jelezte: az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat döntően a nagy élelmiszerláncok fogják fizetni. A többi adóbevételnél azért látnak növekedést, mert érdemi, az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedéssel, bővülő foglalkoztatással számolnak, s ebből többlet származik – jegyezte meg.
Az útdíjról volt egyeztetés az érintettekkel és a megyei matrica ügyében egyetértés van – közölte. A használó fizet elvet kívánja érvényesíteni a kormány a jövőben is egy olyan rendszerrel, amely Európa több országában használatos – jelezte.
A magánnyugdíjpénztárakról szólva kiemelte: a javaslat a magánnyugdíj-pénztári tagok érdekét szolgálja, védik a befizetett tagdíjakból származó vagyont. Nincs szó elkobzásról, a pénz lenyúlásáról – jelentette ki. Hozzátette: ígéretükhöz híven módosító javaslattal egyértelművé tették, hogy a 70 százalékos tagdíj befizetési feltétel, amelyet a javaslat a jövőbeni működés feltételéül szab, nem visszamenőleges hatályú, 2015. szeptember 30-a után lehet vizsgálni a megelőző hat hónap befizetéseit. A pénztárak kapnak három plusz hat hónapot arra, hogy egyeztessék a tagokkal a tagdíjfizetést.
