Zárolták Simon Gábor bankszámláját

November 17-én emelkedett jogerőre a bírósági döntés. A nyomozó főügyészség ismeri a befizetett 128 milliós adóhátralék forrását, de még nem árulja el.

Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke múlt hét pénteken kezdeményezte, hogy a testület ülésén tárgyalják a Simon-ügyet. A politikus elmondta, elsősorban arra kíváncsi, hogy az MSZP volt elnökhelyettese milyen forrásból tudott befizetni a közelmúltban 128 millió forint adóhátralékot.

Nagy Andrea az ülés után újságíróknak elmondta: a zár alá vétel lényege, hogy felfüggesztik a tulajdonosnak a vagyona feletti rendelkezési jogosultságát, bankszámla esetében annak befagyasztását jelenti. A zár alá vételre az ügyészség tesz indítványt, és a bíróság rendelkezik róla. Az úgynevezett ideiglenes zár alá vételt akkor alkalmazzák, ha a zár alá vétel bíróság általi elrendelése olyan késedelemmel járna, amely a cél elérését is veszélyeztetné. Akkor nemcsak a bíróság, hanem az ügyészség is jogosult a zár alá vétel elrendelésére.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összefoglaló jelentést készít a jövő hétre arról, hogy a Simon-ügynek milyen nemzetbiztonsági vonatkozásai vannak. A testület keddi zárt ülése után Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke azt mondta: tisztázni kell, hogy vannak-e egyáltalán nemzetbiztonsági vonatkozásai az ügynek. Ilyen lehet például az átvilágítás kérdése, illetve Simon Gábor kapcsolatrendszere, de egyelőre nem világos, valóban vannak-e nemzetbiztonsági kockázatok – fűzte hozzá. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke ugyanakkor azt mondta: egyértelművé vált, hogy van nemzetbiztonsági szála az ügynek. Hozzátette: a jövő heti ülésen az Alkotmányvédelmi Hivatal mindenre kiterjedő jelentésének megismerése és megvitatása után döntenek arról, hogy szükség van-e esetleg ténymegállapító bizottság felállítására. Németh Szilárd azt is elmondta: az ülésen a központi nyomozó főügyész tájékoztatása szerint pontosan tisztázható, honnan fizette be 128 millió forintos adóhátralékát Simon Gábor, de ezt – a nyomozás érdekeire tekintettel – egyelőre a bizottságnak sem árulták el.

Azt is elmondta: a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint pontosan tisztázható, honnan fizette be 128 millió forintos adóhátralékát Simon Gábor, de azt a nyomozás érdekeire tekintettel egyelőre a bizottságnak sem árulták el. Ugyanakkor – Németh Szilárd szavai szerint – a főügyész azt is elmondta: ezek nem minősített adatok, így a nyomozás lezárultával megismerheti őket a bizottság.

Simon Gábort a mentelmi jogának megszűnése után, 2014. február 18-án hallgatta ki gyanúsítottként a KNYF. Az ügyészség már ekkor elrendelte az úgynevezett ideiglenes zár alá vételt a Simon Gábor osztrák bankszámláján lévő összegre, a gyanúsításban közölt vagyoni hátrány erejéig. Ezzel egyidejűleg eljárási jogsegélykérelemmel éltek a bécsi államügyészségnél, és kérték az ideiglenes zár alá vett összeg lefoglalását. Nagy Andrea azt mondta: a bécsi államügyészség rendkívüli gyorsasággal, egy héten belül, február 24-én befagyasztotta a számlát, és elrendelte a vagyon lefoglalását.

Mivel a zár alá vételt külföldi bankszámlán lévő összegre kellett elrendelni, ahhoz, hogy a bíróság megalapozottan tudjon dönteni, jogsegélykérelmekre volt szükség. Ezeket a KNYF minden esetben soron kívül intézte, és az Eurojust (az EU ügyészi koordinációs szervezete) segítségét is igénybe vette. A bíróság minden adat és bizonyíték birtokában szeptember 10-én rendelte el a Simon Gábor bécsi bankszámláján lévő vagyon zár alá vételét, és a határozat november 17-én a másodfokú bíróság döntésével emelkedett jogerőre – mondta az ügyészségi szóvivő.

Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője hétfőn az MTI megkeresésére azt közölte: a bíróság a zár alá vétel elrendelésekor a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a határidőket betartva járt el, késedelmes intézkedés vagy mulasztás nem történt. Póta Péter arról is beszámolt, hogy a gyanúsított védője indítványozta a házi őrizet megszüntetését, ennek elbírálása folyamatban van.

Simon Gáborról február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, és az összeget nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók van. A gyanú szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el „Gabriel D.” névaláírással. A KNYF csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítja a volt képviselőt.

A Simon Gábor ügyével összefüggésbe hozott Welsz Tamás vállalkozó márciusban meghalt.

Az MSZP volt elnökhelyettesét március 12-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, két hónappal később azonban a házi őrizetét rendelte el. A házi őrizet 2015. január 12-ig tart, és a kényszerintézkedés szabályainak megtartását a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel köteles ellenőrizni a rendőrség.

November 14-én Nagy Andrea, a KNYF szóvivője azt közölte: az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt februárban indított nyomozását 2015. március 14-ig hosszabbították meg, de szükség esetén tovább hosszabbítható. Simon Gábort többször is kihallgatták.