Sérelmezi az Ökotárs Alapítvány, hogy négy olyan civil szervezet ellen is vizsgálat indult a múlt héten, amelyek támogatást kaptak a Norvég Alap forrásaiból – ezt az alapítvány vezetője, Móra Veronika közölte egy hétfői, a balliberális sajtónak rendezett háttérbeszélgetésen. Az ATV.hu kérdésére Móra arra hivatkozva nem kívánta megnevezni a vizsgált szervezeteket, hogy nem hatalmazták fel rá. Annyit azonban elárult: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az ügyészség két-két ilyen civil szervezet működését vizsgálja, ráadásul mind a négyüket korábban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és a NAV is vizsgálta már. Lapunk megkeresésére a NAV adótitokra hivatkozva nem nyilatkozott az ügyben.
Úgy tudjuk, a vizsgálat összefügghet a Kehi Norvég Alappal foglalkozó tavaly októberi jelentésével, amelyben azt kérte az ügyészségtől, indítson törvényességi ellenőrzést egyes kedvezményezettek ellen.
Ugyanis kiderült, a norvég pénzekből részesült szervezetek egy része elérhetetlen volt a megadott címén, ami arra utal, hogy működésüket beszüntették. Más támogatottaknak pedig az éves közhasznú beszámolóik voltak hiányosak (például az elnyert pénzeiknél titkolóztak). A Kehi azt kérte az ügyészségtől, a törvényességi ellenőrzés eredményének függvényében kezdeményezze a törvénytelenségeket elkövető szervezetek megszüntetését. Emlékezetes, a Kehi-jelentés 63 projektből 61-nél tárt fel szabálytalanságot, s egyebek között megállapította: a norvég pénzek jelentős része – a pályázatok pontszámainak utólagos módosításával – az Ökotárs által vezetett lebonyolító konzorciumhoz, s egyes ellenzéki pártokhoz köthető szervezeteknél landolt.
Bár a Kehi szerint egyes témákban az Ökotárs a norvégokat is átverte, az ügyben Norvégia sem tiszta, hiszen bizonyos dokumentumok hamisításában a norvég nagykövetség munkatársa is részt vehetett, s ezt a követség e-mail címéről intézte. A Kehi az ügyben büntetőfeljelentést tett, a nyomozás jelenleg is tart. Viszont a mai napig nem készült el az a „független” jelentés, amelyet a norvég kormány ígért be még ősszel, mintegy a Kehi-jelentés ellenpontozásaként.
Mint arról a The New York Times szeptemberben beszámolt, több külföldi ország, köztük Norvégia is civil elemzőközpontok több tíz millió dolláros támogatásával próbál politikai befolyást szerezni az Egyesült Államokban. A támogatást nyújtó kormányok pedig elvárták, az intézmények gyakoroljanak nyomást amerikai döntéshozókra. Ezután hadjárat indult a norvég lobbi ellen az Egyesült Államokban, ami azért érdekes, mert Obama volt az, aki szeptemberben hazánkat a civil társadalmat korlátozó országok között említette.
– Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és megfélemlítések veszik célba a civileket– állította az amerikai elnök, hozzátéve: „a civil társadalomnak nyújtott amerikai támogatás nemzetbiztonsági kérdés”.
Ugyanakkor Magyarországgal nemcsak a civilnek mondott szervezetek állítólagos korlátozása miatt van baja az Egyesült Államoknak, hanem azért is mert az SZDSZ megszűnésével nincs erő, amelynek révén érdemben befolyásolhatnák hazánk belpolitikai, gazdasági folyamatait – értékelik a helyzetet kormányzati körökben. Az amerikaiak, különösen Soros György ezért is próbálják a „civilek” támogatásán keresztül az érdekeiket érvényesíteni, hosszabb távon pedig egy új SZDSZ-t fölépíteni.
