Balog Zoltán csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón közölte: az érintettek bevonásával létrehozandó munkacsoport feladata, hogy foglalkozzon az emberi méltóság mint alapvető emberi jog értelmezésével a felsőoktatási intézmények gyakorlatában és jogi dokumentumaiban. – Fontos, hogy ez év augusztusára – a gólyatáborok megtartásának időszakára – olyan rendszer jöjjön létre, amely átlátható, és garantálja az emberi méltóságot – hangsúlyozta Balog Zoltán.
Közölte, a munkacsoport vezetésére Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok biztosát kérte fel. Aáry-Tamás Lajos a sajtótájékoztatón ismertette a gólyatáborok szervezéséről és lebonyolításáról szóló jelentés főbb megállapításait. Egyebek mellett azt mondta, hogy megítélése szerint „egyetlen szereplő a felsőoktatásban sem mondhatja azt, hogy nincs köze ahhoz, ami történt”.
A megvizsgált esetekből egyértelmű, hogy az egyetemi rendezvényeken kialakult helyzet közös jellemzője, hogy a nők „kiszolgáltatott helyzetben vannak” – hangzott el.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta, egyetértenek a jelentés megállapításaival, különösképpen azzal, hogy rendezni kell a gólyatáborokban még nem hallgatóként részt vevők státuszát. Közölte, támogatják a munkacsoport elindítását, megkezdtek egy minőségbiztosítási rendszer kidolgozását, valamint a panaszok hatékony kezelése érdekében „hallgatók ügyvédje” elnevezéssel kívánnak programot indítani.
A felsőoktatási törvény módosítását javasolja az oktatási jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterének, hogy a jogszabály tartalmazzon az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásának követelményére vonatkozó rendelkezést. A rendelkezésnek minden olyan intézményre vonatkoznia kellene, amelyet az állam tart fenn vagy költségvetési hozzájárulásban részesít. Az oktatási biztos azt is kezdeményezi, annak érdekében is módosítsák a jogszabályt, hogy a már felvett, de hallgatói jogviszonnyal még nem rendelkező hallgatókra vonatkozó szabályozást alkothassanak a felsőoktatási intézmények.
Kezdeményezi a gólyatábort szervező felsőoktatási intézmények rektorainál, hogy teremtsenek fórumot a párbeszédre a gólyatáborokról és indítványozza, hogy a rektorok működjenek együtt a többi felsőoktatási intézménnyel a megelőző programok kidolgozásában, az áldozatokat segítő egyetemi eljárások és szabályozók kidolgozásában, a jó gyakorlatok elemzésében és meghonosításában.
Néhány hónappal ezelőtt beismerte az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar gólyatáborának egyik szervezője, hogy megerőszakolt egy lányt az egyetem fonyódligeti táborában. Kiderült az is, hogy az elkövetőt – aki a rendezvény fotósa volt – egy másik büntetőügyben már elmarasztalták. A 38 éves férfit előzetes letartóztatásba helyezték.
Ezután ugyan nem küldték el az egyetemről, de két szemeszterre eltiltották tanulmányai folytatásától az ELTE tanítóképző karának volt HÖK-elnökét. A diák bírósághoz fordul.
De nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Az Index információi szerint 2013-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának elsőéves joghallgatója a gólyatáborban szintén nemi erőszak áldozata lett.
