Rogán: Nem palotákat adtunk el

A volt polgármester kiemelte: ha a bérlőknek nem adtak volna tulajdonjogot, a felújítások nem történtek volna meg.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, korábbi V. kerületi polgármester erről hétfőn beszélt újságíróknak az ellenzéki politikusok által vitatott belvárosi ingatlaneladásokkal kapcsolatban. Rogán Antal a tájékoztatót egy leromlott állapotú, üresen álló, önkormányzati tulajdonú épületben, a Szent István tér 15. szám alatt tartotta, amelyre – mint mondta – évek óta nem találnak új bérlőt vagy új tulajdonost.

A volt polgármester az ingatlaneladásokról szólva hangsúlyozta: azzal, hogy a kerület tulajdonjogot adott a bérlőknek, lehetővé vált több – rossz állapotban lévő – belvárosi utca, tér és épület önkormányzati rekonstrukciója, a korábbi bérlők pedig jelentős ráfordítással felújították a „végtelenül leromlott állapotú” üzlethelyiségeket, éttermeket, így kialakulhatott „egy igazán nívós környezet”.

Ha a bérlőknek nem adtak volna tulajdonjogot, ezek a felújítások nem történtek volna meg – jelentette ki.

Az ingatlanok értékesítési árával kapcsolatban Rogán Antal azt mondta, „nem palotákat adtunk el, hanem mélységesen leromlott állapotú ingatlanokat”.

Hozzátette továbbá, hogy a lakástörvény és a polgári törvénykönyv világosan szabályozza, milyen jogai vannak a bérlőknek – például milyen kedvezmény jár nekik –, az önkormányzat pedig ezeket egyetlen bérlőtől sem tagadhatta meg.

Azt is megjegyezte, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány hatóságai megvizsgálták az önkormányzat döntéseit, rendeleteit, és törvényesnek találták őket. Ehhez képest „ma Bajnai pártjának az emberei támadnak engem” – emelte ki.

A tájékoztató után a politikus körbevezette az újságírókat az épületben, bemutatva, milyen állapotban vannak az ingatlan helyiségei. Rogán Antal az Indexnek és a Magyar Hírlapnak is nyilatkozott hétfőn a belvárosi ingatlanügyekről.

A Fidesz-frakcióvezetője szerint 2020-ra teljesülhetnek az euró magyarországi bevezetésének feltételei, de ezt akkor érdemes lesz majd megfontolni, mert úgy látja, az ország nem jól, hanem inkább rosszul járna, ha az eurót választaná a forint helyett fizetőeszköznek.

A politikus erről hétfőn nyilatkozott újságíróknak, miután a Magyar Hírlapnak adott interjúban arról beszélt, hogy reálisan 2018 és 2020 között kerülhet a magyar gazdaság, a magyar állam abba a helyzetbe, hogy dönthessen arról, bevezeti-e az eurót.

Ezt a hétfő délutáni tájékoztatón is megerősítette, inkább 2020-at említve lehetséges dátumként. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy személyes meggyőződése szerint Magyarországnak nem szabad bevezetnie az eurót, mert azzal inkább rosszul járna. Ezt azzal indokolta, hogy a már a közös pénzt használó közép-európai országok sem jártak vele egyértelműen jól. Példaként említette, hogy Szlovénia gazdasága komoly bajba került, Szlovákiában pedig magas áremelkedés kísérte az euró bevezetését.

Ezért csak megfontolt döntést szabad hozni az ügyben – jelentette ki a frakcióvezető, jelezve, hogy a közös pénz bevezetése alaptörvény-módosítást is igényelne, hiszen az alkotmány ma kimondja: Magyarország fizetőeszköze a forint. „Hogy ezt milyen formában kell meghozni, elég-e hozzá a parlament vagy esetleg egy népszavazás, ezt szerintem akkor kell megfontolni, hogy ha odaérkezünk, 2020 még odébb van” – fogalmazott Rogán Antal.

Szerinte addig az a legfontosabb, hogy Magyarországon a következő években is alacsony legyen a költségvetési hiány, és tartsák a gazdasági növekedést.

A svájci frankban eladósodott autóhitelesek ügyében a fideszes politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok elszámoltatása rájuk is vonatkozik, így májusban náluk is „pénz áll a házhoz”. Reméli, hogy ez önmagában elég segítség lesz ahhoz, hogy a mostani árfolyam-növekedés hatásait jelentősen kompenzálja. Rogán Antal más lépést nem lát szükségesnek a következő időszakban, de konzultációra szerinte szükség van a bankok és az autóhitelesek között.

A frakcióvezető, a gazdasági bizottság elnöke megerősítette egyúttal azt is, hogy az érdekképviseleteket kérdezné arról, miért nem jelentkezik a termékek árában a benzinárcsökkenés. Elmondta: azt szeretné szorgalmazni náluk, ajánlják a tagjaiknak – például a pékségeknek –, hogy fontolják meg az árcsökkentést.

Azzal kapcsolatban, hogy hétfőn érkezett Budapestre Colleen Bradley Bell, az új amerikai nagykövet, Rogán Antal azt mondta: tisztelettel várják az új nagykövetet, és remélik, hogy személyében a magyarok jó barátja érkezik Magyarországra. Hozzátette: bízik abban is, hogy a következő hetekben lesz mód az esetlegesen problémás kérdések áttekintésére, mert Magyarország abban érdekelt, hogy jó viszonyt ápoljon az Egyesült Államokkal, mint az egyik legrégebbi szövetségesével. Szerinte ebben segítséget jelent, hogy végre nagykövet, nem pedig ügyvivő vezeti a követséget.