A Vg.hu cikke szerint Orbán Viktor a hosszú távú gázszerződésről elmondta, „a kormány elhárította, hogy már most megkössék a következő ilyen egyezményt, elérték ugyanakkor azt, hogy a most fennálló, 1996 óta érvényes és 2015 végén lejáró szerződés szerint még meglévő 3 milliárd eurós tartozásunkat nem az év végéig, hanem csak akkor kell kifizetni, ha az oroszok leszállítják az ellenértékért a földgázt”.
Ez a jelenlegi árszint – ezer köbméterenként 260 dollár – mellett a kormány számításai szerint nagyjából 4-5 évet jelent. A kormánynak jelenleg nem áll érdekében az új szerződés megkötése, mivel rendkívül volatilis az árképlet egyik alapjának számító piaci kőolajár – hangsúlyozta a miniszterelnök a cikk szerint.
A Hvg.hu beszámolója szerint a háttérbeszélgetésen Orbán Viktor az orosz–magyar kapcsolatokról azt mondta, hogy „egyik területen sincs konfliktus, sehol nem ütköznek az érdekeink, gazdasági értelemben pedig kifejezetten egymásra vagyunk utalva”. Mint írták, Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal megegyezett abban, hogy a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság egyik stadionjának kivitelezését Magyarország kapja.
A cikk szerint a miniszterelnök vitás kérdésnek nevezte a Malév-ügyet, amelyre – mint mondta – megoldást kell keresni, és Putyinnal kedden ez is szóba került. Hozzátette, az orosz elnök kifejezetten kérte: Magyarország fizesse ki még fennálló adósságát.
A miniszterelnök a Vg.hu szerint kiemelte: a kormánynak sikerült elhárítania azt a kérést, hogy a Vnyesekonombank részéről a légitársaságba tett tőkét egy összegben visszafizesse az állam. A tervek szerint a rendezést úgy bonyolítanák le, hogy egy, a Nemzeti Kereskedőházon keresztül Oroszországban alapított vegyesvállalatból származó profitból arányosan magasabb részt hívhatna le az orosz fél.
A Hvg.hu kitért arra, hogy egy újságíró arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy ha korábban is ismert volt az oroszokkal kötendő gázmegállapodás tartalma, akkor mi az újdonság. Orbán Viktor válaszul azzal a hasonlattal élt, hogy „amikor elkezdtünk tárgyalni az oroszokkal szakértői szinten, egyszer csak elértünk egy pontra, amikor az oroszok azt mondták, hogy most kérdezzük meg a »törzsfőnököt«. Kedden tulajdonképpen a törzsfőnöknek kellett rábólintania a megállapodásra.”
A Vs.hu cikke szerint a kormány törekvése továbbra is az, hogy „a lehető legtöbb kapcsolatot kiépítse a hazai energetikai infrastruktúra és az európai rendszerek között, így a szerdai kormányülésen döntés születhet arról is, hogy Magyarország megépíti az azóta lefújt Déli Áramlat hazai szakaszát”. Mint írták, ez a kormányfő szerint segíthet Ausztria felől gázt importálni. A beruházás költségei mintegy 100 milliárd forintot tennének ki.
A miniszterelnök a háttérbeszélgetésen az Origo cikke szerint fontosnak nevezte a Vlagyimir Putyinnal ápolt személyes kapcsolatot. „Nem mondjuk, hogy az oroszok nem jelentenek veszélyt, de jó kapcsolatot kell velük kialakítani, mert rosszabbul járunk, ha nem működünk velük együtt” – jelentette ki.
A Reuters brit hírügynökség beszámolója szerint Orbán azt mondta, az Európai Unión belül „nagyon mély, stratégiai jellegű törésvonal van” az orosz kapcsolatokat illetően. Magyarország Csehországgal, Szlovákiával és Ausztriával egyetemben úgy gondolja, hogy a Moszkvával való együttműködés nélkül „nem tudjuk elérni céljainkat”. Ezzel szemben a balti államok és Lengyelország az Egyesült Államokkal együtt „értékalapú külpolitikát” képviselnek a kérdésben, és úgy vélik, hogy Oroszországot ki kell rekeszteni az EU-val való együttműködésből. Orbán a Reuters szerint azt is hozzátette, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke a törésvonal „másik oldalán” áll.
A Vs.hu cikke szerint az uniós energiapolitikával kapcsolatban Orbán Viktor komoly konfliktusokra számít a következő időszakban, „akár már az Európai Tanács márciusi ülésén”. A kormányfő szerint ugyanis Magyarország az egyetlen tagállam, amelyik nonprofit alapra helyezné az energiaszektort, „minden más tagállam és az EU is profitorientált energiaszolgáltatásban gondolkodik”. Orbán szerint ugyanakkor ha a profit nem tűnik el a rendszerből, akkor soha nem lesz az európai energiaár versenyképes az amerikaival – tudósított a Vs.hu, hozzátéve, hogy a kormányfő kijelentette: ebben „az egész Európai Unióval szembe akarunk menni”.
Az Origo arról írt, hogy a háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a magyarok szeretnék a mostani 700 millióról 3 milliárd köbméterre növelni a magyar tározókban tárolt orosz gázt, és ez nem is elképzelhetetlen, mert az oroszok is „érzékelhetően” növelni akarják ezt a mennyiséget. A miniszterelnök elmondta, hogy az oroszok nem kértek tulajdonrészt a magyarországi gáztárolókban, és „ide nem is szabad őket beengedni”.
Az Origo cikke szerint a kormányfő Angela Merkel német kancellárral folytatott február eleji tárgyalásaival kapcsolatban megerősítette, hogy „megállapodtak egy gazdasági csomagban, amely munkahelyeket teremthet”. Esélyes, hogy egy nagy német autógyár Magyarországon ruházzon be, erről áprilisra várható döntés, és nem a BMW-ről van szó – tette hozzá.
A kormányfő Colleen Bell új budapesti amerikai nagykövetet jó választásnak nevezte, „jobb, mint az a kép, ami előzetesen kialakult róla”. A miniszterelnök azt is mondta, hogy Magyarország esetleges szerepvállalását az Iszlám Állam elleni háborúban az amerikaiak mindenképpen nagyra értékelnék. Erre egy német–olasz–magyar koalíció Kurdisztánba küldésével kerülhetne sor. A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy ehhez a Országgyűlés kétharmados döntése kell, „a Fidesz-frakció azonban még billeg a kérdésben”.
