Minek küldene Orbán magyar katonákat az Iszlám Állam ellen?

Kiképzés vagy táborőrzés a cél? Netán a Moszul visszaszerzésére indítani kívánt hadjáratban vennének részt honfitársaink?

Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő már korábbi blogbejegyzésében is joggal teszi fel a kérdést: vajon milyen felhatalmazással mennének a magyar katonák? Ha ugyanis ENSZ-, NATO- vagy uniós misszió résztvevőiként lennénk jelen, ahhoz nem feltétlenül lenne szükség parlamenti felhatalmazásra. Az elmúlt két évtizedben ehhez hasonló magyar katonai szerepvállaláshoz nem kellett szavaznia a honatyáknak. Amennyiben például az iraki és a magyar kabinet köt bilaterális megállapodást a katonai együttműködés részleteiről, akkor arra elég kormányzati szinten rábólintani. Wagner jelzi, a németek január végén 46 millió eurós katonai segélyről döntöttek, aminek része a fegyverszállítás és a kurdisztáni pesmergák kiképzése. Az olaszok – akik a németekhez hasonlóan már most is jelen vannak katonákkal Irakban – hamarosan több száz fős, főleg kiképzéssel, logisztikával foglalkozó csapattal indulnak útnak Kurdisztánba.

Az Iszlám Állam elleni koalíció eddig három kiképzőbázist állított fel, most jön a negyedik. Elképzelhető, hogy mivel a magyarok már Koszovóban és Afganisztánban is hosszú távon őriztek tábort a nemzetközi misszió kötelékében, a Kurdisztánba szánt egységnek is ez lesz a feladata. Persze a magyar katonák – például a Balkánon – kiképzéssel is foglalkoztak korábban, így akár ez is szóba jöhet Irakban.

Wagner Péter az MNO-nak inkább a fenti, negyedikként felállítandó bázis őrzés-védelmét látja valószínűbbnek, ha a magyar haderő tényleg megkapja mandátumát. A szakértő úgy véli, a tábor az erbili nemzetközi repülőterén lenne, ahol több száz, főként európai ország katonája végezné a helyi kurd biztonsági erők kiképzését. Ez egybevág egy magas rangú amerikai katonai tisztségviselő csütörtöki nyilatkozatával, mely szerint 20-25 ezer fős, több dandárból álló iraki haderő kiképzését kezdik meg. A végső cél Moszul visszafoglalása az IÁ-tól valamikor áprilisban–májusban. A délről támadó iraki katonákat észak felől a kurd pesmergák támogatnák, az ő felkészítésükkel foglalkozna az egyre duzzadó nemzetközi koalíció.

Az Iszlám Állam szélsőségesei az elmúlt hónapokban több alkalommal is lecsaptak azokra az országokra, melyek támadták állásaikat. Felmerül a kérdés: vajon Magyarország is potenciális célponttá válhat, ha bevonul Irakba? Wagner szerint nem nőne érdemben a terrorfenyegetettségünk. Miután humanitárius és katonai segéllyel már több hullámban is támogattuk a kurd biztonsági erőket, így komoly változás nem következne be iraki szerepvállalásunkban. A szakértő leszögezte, a fenyegetettség alakulásában annak is nagy szerepe van, hogy az adott országban szélsőséges személyek és csoportok milyen mértékben tudnak gyökeret ereszteni, és ez Magyarországra egyáltalán nem jellemző.

A magyar katonai misszió sokkal inkább célozhat diplomáciai erőfeszítést, mint konkrét segítséget. A nemzetközi koalíciót gründoló Egyesült Államokkal az utóbbi időben megtépázott kapcsolatunkat – Ökotárs-ügyek, orosz közeledés, Goodfriend-konfliktusok – legalábbis helyrepofozhatná némileg.