Bevált a szakképzésben bevezetett ösztöndíj- és tanulói juttatási rendszer, ezért kiterjesztenék a támogatásokat – derül ki a lapunk birtokába jutott Szakképzés a gazdaság szolgálatában címmel ellátott ágazati stratégiából. A kormány által már elfogadott, de egyelőre nem nyilvános dokumentumban az áll: érdemes lenne az ösztöndíjak összegét megnövelni, jobban differenciálni, a támogatott hiányszakmák körét pedig kiterjeszteni az érettségi utáni szakképzésre is.
Meg kell vizsgálni egyéb, nem pénzbeli támogatási formák (Erzsébet-, üdülési utalvány) nyújtásának lehetőségét is – rögzíti az anyag, amely a tervek között említi a második szakképzés ingyenessé tételét is. Ismeretes, jelenleg csak az első szakképesítés megszerzését finanszírozza az állam, további szakmákat már csak önköltségen lehet tanulni.
Új ösztönzőrendszert dolgoznának ki a tanároknak is: a szakképzésben oktatók részére sajátos életpályamodell lépne életbe. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a gyakorlati és a szakmai-elméleti képzés területén pedagógus szakképzettség nélküli, de komoly tapasztalattal rendelkező, a szakképzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettségű szakemberek helyezkedhessenek el.
Célunk ezért a pedagógus-életpályamodellhez illeszkedő olyan szakképzési pedagógus-életpályamodell, amelyben a jó szakképző tanár akkor is részesül a tanári juttatásban, ha nincs meg a szakirányos diplomája, ugyanakkor elkezdte a módszertani ismeretek elsajátítását – fogalmaz a stratégia, hozzátéve: a pedagógusvégzettség megszerzésére ösztönözni kell az érintetteket. Kiderül az is: indokoltnak tartanák visszaállítani a gyakorlatioktatás-vezető munkakört, és lehetőséget teremtenének a többletmunka elismerésére, például szakképzési pótlék bevezetésével.
Jól járhatnak a változtatásokkal a szakképzésbe bekapcsolódó cégek is, a koncepcióban ugyanis tervként szerepel, hogy differenciáltan emelnék a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható normatívát a munkaerő-piaci szempontból kiemelt szakmákban.
Kitérnek továbbá a kamarai garanciavállalás bevezetésére. Ennek lényege, hogy a 9. évfolyam felett csak akkor gyakorlatozhatnak iskolai tanműhelyben a diákok, ha vállalati körülmények között erre nincs lehetőség.
A dokumentum szerint teljesen átalakul az intézményfenntartás is. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) irányítása alá kerülő iskolákat úgynevezett szakképzési centrumokba csoportosítanák. Az intézmények működése egyébként önállóbbá válhat, mert bizonyos határok között lesz saját gazdálkodási joguk.
A hatékonyság és rugalmasság érdekében indokolt értékhatárhoz kötött kötelezettségvállalási és ellenjegyzési jogkör delegálása a tagintézménybe – húzza alá a stratégia. Ezért az igazgató a dologi költségként a tagintézmény számára elkülönített összegből bizonyos értékhatárig kötelezettséget vállalhat. Az önálló költségvetési intézményként működő centrumok feladata tulajdonképpen az lesz, hogy az adott térség gazdasági folyamataival összhangban biztosítsák a munkaerő-utánpótlását. Az NGM korábbi közlése szerint várhatóan 400 intézményt vesznek át a Kliktől, és országszerte 30–50 szakképző centrumot hoznak létre. A tagintézmények vezetését az igazgató mellett egy szakmai helyettes és a gyakorlatioktatás-vezető segíti.
Bár a szaktárca korábban visszautasította lapunk értesülését, miszerint tervben lehet a tankötelezettségi korhatár módosítása, a birtokunkban lévő dokumentum valóban megemlíti, hogy „a meghosszabbított képzési idő a tankötelezettségi korhatár átgondolását teszi szükségességé”.
Korábban megírtuk, a reform részeként a szakképzésben is lehetővé teszik az érettségi bizonyítvány megszerzését. A szakközépiskolák a jövőben szakgimnáziumokként működnének, ahol négy tanév alatt érettségit, majd plusz egy év alatt technikusi minősítést lehetne szerezni. A jelenlegi szakiskolákból pedig szakközépiskolákat csinálnának, amelyekben 3 + 2 tanéves rendszerben lehetne szakmát, majd érettségit is szerezni.
Harmincezer tanárt minősítenek
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közzétette a jövő évre vonatkozó pedagógusminősítési keretszámot és a jelentkezési feltételeket. Eszerint 2016-ban összesen 30 ezer fő vehet részt minősítési eljáráson, hogy az azt követő évtől magasabb fizetési kategóriába léphessen. A jelentkezőknek előzetesen fel kell tölteniük portfóliójukat az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogatórendszerbe. Ismeretes, idén januárban 22 ezren léptek magasabb fizetési fokozatba, a mesterpedagógus kategóriát elérők 25-30 százalékos béremelést kaptak, a Pedagógus II. szintre lépők pedig 8 százalékkal vihetnek haza több pénzt, mint tavaly. A két évvel ezelőtt bevezetett előmeneteli rendszer részeként szeptembertől átlagosan legalább 3,4 százalékkal tovább nő majd a pedagógusok alapilletménye, de a bérfeljesztés egészen 2017-ig folytatódik.
