Életpályamodell a szakképzőknek

Nem pénzbeli támogatási formák, például üdülési csekk vagy Erzsébet-utalvány nyújtásának lehetőségét is meg kell vizsgálni a szakképzésben tanulóknál.

A dokumentum szerint teljesen átalakul az intézményfenntartás is. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) irányítása alá kerülő iskolákat úgynevezett szakképzési centrumokba csoportosítanák. Az intézmények működése egyébként önállóbbá válhat, mert bizonyos határok között lesz saját gazdálkodási joguk.

A hatékonyság és rugalmasság érdekében indokolt értékhatárhoz kötött kötelezettségvállalási és ellenjegyzési jogkör delegálása a tagintézménybe – húzza alá a stratégia. Ezért az igazgató a dologi költségként a tagintézmény számára elkülönített összegből bizonyos értékhatárig kötelezettséget vállalhat. Az önálló költségvetési intézményként működő centrumok feladata tulajdonképpen az lesz, hogy az adott térség gazdasági folyamataival összhangban biztosítsák a munkaerő-utánpótlását. Az NGM korábbi közlése szerint várhatóan 400 intézményt vesznek át a Kliktől, és országszerte 30–50 szakképző centrumot hoznak létre. A tagintézmények vezetését az igazgató mellett egy szakmai helyettes és a gyakorlatioktatás-vezető segíti.

Bár a szaktárca korábban visszautasította lapunk értesülését, miszerint tervben lehet a tankötelezettségi korhatár módosítása, a birtokunkban lévő dokumentum valóban megemlíti, hogy „a meghosszabbított képzési idő a tankötelezettségi korhatár átgondolását teszi szükségességé”.

Korábban megírtuk, a reform részeként a szakképzésben is lehetővé teszik az érettségi bizonyítvány megszerzését. A szakközépiskolák a jövőben szakgimnáziumokként működnének, ahol négy tanév alatt érettségit, majd plusz egy év alatt technikusi minősítést lehetne szerezni. A jelenlegi szakiskolákból pedig szakközépiskolákat csinálnának, amelyekben 3 + 2 tanéves rendszerben lehetne szakmát, majd érettségit is szerezni.

Harmincezer tanárt minősítenek

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közzétette a jövő évre vonatkozó pedagógusminősítési keretszámot és a jelentkezési feltételeket. Eszerint 2016-ban összesen 30 ezer fő vehet részt minősítési eljáráson, hogy az azt követő évtől magasabb fizetési kategóriába léphessen. A jelentkezőknek előzetesen fel kell tölteniük portfóliójukat az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogatórendszerbe. Ismeretes, idén januárban 22 ezren léptek magasabb fizetési fokozatba, a mesterpedagógus kategóriát elérők 25-30 százalékos béremelést kaptak, a Pedagógus II. szintre lépők pedig 8 százalékkal vihetnek haza több pénzt, mint tavaly. A két évvel ezelőtt bevezetett előmeneteli rendszer részeként szeptembertől átlagosan legalább 3,4 százalékkal tovább nő majd a pedagógusok alapilletménye, de a bérfeljesztés egészen 2017-ig folytatódik.