ELTE: Nem jogtalan a másfél milliós ösztöndíj

Az egyetem azonban morális kötelességének érezte, hogy szigorúbb szabályrendszert vezessen be.

MNO
2015. 03. 02. 19:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezt a felsőoktatási intézmény közölte hétfőn az MTI-vel, felidézve, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2013 októbere és 2014 februárja között a 2009 és 2012 közötti időszakkal kapcsolatban végzett ellenőrzést az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE); a vizsgálat túlnyomórészt pozitív eredménnyel zárult. Az egyetem közlése szerint a Magyar Nemzet hétfői cikkében a valóságnak megfelelően állította, hogy a nem nyilvános jelentés szerint „az ELTE pénzügyi helyzete a költségvetési támogatás 1,4 milliárdos csökkenése és a 3,6 milliárdos zárolás ellenére is stabil volt”.

Szintén igaz, hogy a vizsgálat megállapította: „a hallgatói képviselet a működési támogatást igazoltan a megfelelő célokra, vagyis működési költségekre, kiadványok, újságok készítésére és rendezvényszervezésre fordította. A rendezvényszervező cégek és a hallgatói önkormányzat (hök) vezető tisztségviselői között személyi összefonódás nem állapítható meg” – írták.

Hozzátették: a jelentés az egyetem nyolc kara közül egy, az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói részönkormányzata esetében néhány esetben szabálytalanságokra, eljárási hibákra mutatott rá egyes ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatban. A sajtóban említett néhány kirívó esetben egy-másfél milliós tételeket is kifizettek, ám ezekben az esetekben sem merült fel a törvénytelenség gyanúja, az ösztöndíjakra rendelkezésre álló keret felosztása az ELTE-n minden esetben a jogszabályi előírások és az egyetemi szabályzatok szerint történt és történik, a hök minden esetben az ELTE gazdálkodási szabályzata szerint jár el – fejtették ki.

Ugyanakkor az egyetem és a hök vezetése morális kötelességének érezte, hogy saját gyakorlatában a törvényi kötelezettségeknél szigorúbb szabályrendszert vezessen be a hallgatói juttatásokkal kapcsolatban. Ezért számos olyan változtatást vitt végbe az előző évek során, amelyek eredményeként átlátható, világos, a hallgatói igényekre hatékonyan reflektáló összetett ösztöndíjrendszer jött létre.

Az országban elsőként – a hallgatói önkormányzat javaslatára – az ELTE szenátusa 2014 nyarának elején úgy módosította a hallgatói követelményrendszert, hogy mind a közéleti ösztöndíjak, mind pedig a hallgatói jutalmak nyilvánosságra hozhatóvá váltak. A hallgatóknak ma már minden ösztöndíjtípus esetében pályázatot kell benyújtaniuk, a tisztségviselők közéleti ösztöndíja az új szabályozásnak megfelelően nyilvános adat, amelynek az összege a jövőben – az ELTE-HÖK kezdeményezésére – maximált lesz, a KSH létminimum-kalkulációjához igazodik.

Mindezekkel a lépésekkel az ELTE eltökélt célja, hogy az ország legátláthatóbb hallgatói önkormányzatát hozza létre – rögzítették. Hozzátették: az ELTE-HÖK, amelynek vezetése a kérdéses időszak óta többször megújult, jelenleg is teljes körű tisztújítást tart és új, a felelősségi köröket megnyugtatóan tisztázó alapszabályt nyújtott be a szenátus elé, hogy a korábbi problémák soha többé ne ismétlődhessenek meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.