Kenőpénz a volt attasétól?

Titkosszolgálati felvételek bizonyítják Kiss Szilárd érintettségét a vesztegetésben.

A moszkvai nagykövetség mezőgazdasági attaséjaként, keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztosként és lobbistaként is tevékenykedő férfit és két társát vesztegetéssel és hűtlen kezeléssel gyanúsítják a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet több száz millió forintos megkárosítása miatt.

Az egyik, 2013. augusztus 27-ei telefonbeszélgetést az akkor hónapok óta lehallgatott Sziky Gyula vállalkozó kezdeményezte. Kiss Szilárd akkor a moszkvai magyar nagykövetség agrárattaséja volt. Sziky és Kiss megbeszélték, hogyan tüntetik el Kiss egyik érdekeltségének, a Winexport Kft.-nek a 700 milliós tartozását, amellyel az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnek tartozott. Ennek pikantériája, hogy a telefonbeszélgetés idején Sziky mellett ott ült Gellért Imre, az említett takarékszövetkezet vezetője is.

Az eltüntetés a következőképpen történt: Kiss 700 milliós tartozását egy Sziky érdekeltségébe tartozó cég, az Ingatlan Pro Kft. százmillió forintért megvásárolta a takarékszövetkezettől.

A százmilliót Kiss utalta el Moszkvából az Ingatlan Pro Kft.-nek (papíron kölcsönként), a kft. pedig ebből a pénzből megvette az adósságot, amit később nem tervezett behajtani az attasé cégén. A takarékszövetkezet vezetője, Gellért Imre sem járt rosszul: neki 40 millió forintot adott zsebbe Kiss, aki így a 700 milliós tartozásától 140 millió forintért megszabadulhatott. Az Index által közzétett rendőrségi összefoglaló szerint a 40 milliót Kiss Szilárd az édesanyja bevonásával adta át Szikynek.

Sziky egy ideig azon töprengett, hogy az Ingatlan Pro Kft.-nek a százmillió forintot milyen valutában utalja Kiss. Végül arra jutott, hogy euróban, mert akkor nem kell hárommillió forintot a valuta átváltására fizetni. Egy másik beszélgetésből az is kiderült: Sziky garanciát vállalt Gellért Imrének arra, hogy moszkvai barátja nemcsak a százmilliót utalja át, hanem zsebbe kifizeti a megbeszélt 40 milliót is. Az agrárattasé ekkor jelezte Szikynek, hogy 2013. szeptember 5-én sem tud Magyarországra jönni, mert a G20 csúcstalálkozóra kell mennie.

„Ha normális esélye megvan, hogy a tokaji boromat és a gulyáslevesemet megkóstolja Obama vagy Putyin, [ ] ezt nem szabad kihagyni” – viccelődött az attasé. Aztán Kiss beismerte, hogy egy versenyhelyzetben szándékosan egy olyan céget segített, amelynek győzelmében üzlettársa és barátja, Sziky érdekelt volt. A mezőgazdasági lobbistaként emlegetett Kiss akkor lobbizott befektetésekért, ha előtte az ő érdekeltségébe tartozó cégekbe is jutottak pénzek. Érdekes adalék, hogy Kiss orosz felesége résztulajdonosa a moszkvai magyar vízumközpontnak.

A portál kiemelte: a bűncselekmény elkövetése idején Kiss moszkvai attaséként a földművelésügyi tárcától kapott hivatalos utasításokat, oda küldte jelentéseit, és a fizetését is ők utalták át a Külügyminisztériumnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt válaszolta Mesterházy Attila (MSZP) kérdésére, hogy Kiss Szilárdot saját kérésére hívták vissza 2013. szeptember 23-i hatállyal. Ez azért is furcsa, mert az egy hónappal korábbi, lehallgatott beszélgetések tanúsága szerint Kissnek nagy tervei voltak Moszkvában. Az Index úgy tudja: az attasé hirtelen hazahívása mögött valójában az állt, hogy a Külügyminisztérium ekkor tudta meg: az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági átvilágítása kockázatokat tárt fel Kiss Szilárdról. Úgy tudják, Martonyi János akkori külügyminiszter gyakorlatilag kitiltotta Kisst a minisztériumból és a moszkvai nagykövetségről.

Ehhez képest – egy hónappal a bűncselekményekre utaló telefonlehallgatások, pár héttel a kockázatokat föltáró nemzetbiztonsági átvilágítás és a külügyből való eltávolítása után – Kiss Szilárdot keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztossá nevezték ki a Földművelésügyi Minisztériumban. Lapunk kereste az ügyben a földművelésügyi tárcát, ám lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre. Mindenesetre januárban azt közölték: a gyanúsított munkaviszonya tavaly december 12-ével megszűnt, és az előzetes letartóztatása nem függ össze a tárcának végzett munkájával, amelyet senki sem kifogásolt. Azt állították, Kiss Szilárd átesett C típusú átvilágításon.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke tegnapi közleménye szerint Fazekas Sándornak tisztáznia kell magát a Kiss-ügyben, ezért azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága március 10-i ülésén hallgassa meg a minisztert.

Molnár Zsolt (MSZP) lapunk érdeklődésére azt mondta: nyitott arra, hogy az általa vezetett nemzetbiztonsági bizottság Fazekas Sándort és Pintér Sándor belügyminisztert is meghívja, és tájékoztatást kérjen a Kiss-ügyben. Ennek során azt is tisztázhatnák, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal a Kiss Szilárd személyét érintő nemzetbiztonsági kockázatokról mikor, milyen mélységig tájékoztatta az akkor még külügyi irányítás alatt állt Információs Hivatalt.

Szabó Tímea, a PM társelnöke lapunknak küldött közleményében arra szólította föl a kormányt, tisztázza „a Fidesz KGBélájának” szerepét és kinevezésének körülményeit.