Pesszimista a magyar lakosság

Általánosságban véve a skandináv államok lakói voltak 2013-ban a leginkább elégedettek az életükkel, míg ez a bolgárokra volt a legkevésbé igaz.

Győr Ágnes
2015. 03. 23. 6:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Eurostat az unió 28 tagállamában kért meg tizenhat évnél idősebb embereket, hogy válaszoljanak arra a kérdésre: egy tízes skálán összességében mennyire elégedettek az életükkel. Az általános elégedettségi szint 2013-ban 7,1 volt. A legjobb eredményt Finnországban, Dániában és Svédországban mérték, de az öt legboldogabb társadalom között van az osztrák és a holland is. Ezen országok eredményei szerint az élettel való átlagos elégedettség a 8-as szint körül mozgott. A skála másik végén szereplő Bulgária esetében 4,8 pontos átlagot mértek. Csupán kicsivel jobb eredmények születtek Magyarországon, Portugáliában, Cipruson és Görögországban, ahol az átlagos válasz 6,2 volt.

Hazánkban ugyanaz a tendencia érvényesül, mint a legtöbb országban, vagyis a 16 és 24 év közötti fiatalok a legoptimistábbak (7,1-es a mutató), míg a legpesszimistábbak a 75 év felettiek (5,6). Bulgáriában az idősebb korosztály átlagosan 3,8-esre értékelte életminőségét. Ehhez képest Dániában a hasonló korosztály körében az általános elégedettség értéke 8,6 volt.

A felmérés készítőinek tapasztalatai szerint a nők és a férfiak majdnem azonos szintű elégedettségről számoltak be. A válaszolók esetében a legnagyobb befolyást az elégedettségi szintre az illető egészségi állapota gyakorolta, jóval megelőzve az anyagi tényezőket, a munkaerő-piaci helyzetet vagy társadalmi kapcsolatokat.

Az Európai Unióban Bulgáriában a legalacsonyabb a GDP, és a munkanélküliség mértéke is meghaladja az uniós átlagot. Bár 2004 és 2008 között jelentős gazdasági fellendülést tapasztalt az ország, a gazdasági válság jelentős károkat okozott. Dimitar Becsev Délkelet-Európa-szakértő szerint a felmérés által kimutatott eredmények hátterében az anyagi tényezőknél jóval összetettebb okok állnak. Az EU-hoz való csatlakozás nem tette boldoggá Bulgáriát – fejtette ki a London School of Economics munkatársa a Euronewsnak. Álláspontja szerint a bolgárok saját kormányukat látták a fő problémának az unióhoz való csatlakozás előtt, s Európát tekintették a lehetséges megoldásnak. A gazdasági válság azonban megváltoztatta mindezt, s immáron nem bíznak senkiben – fejtette ki.

Az Independent című lap, amely a borongós időjárásáról ismert Angliában készül, a felmérést úgy kommentálta: A skandináv államok bebizonyították, hogy a napfényben fürdő látóhatár nem jelent automatikusan boldogságot. Az Egyesült Királyság a boldogság nemzetközi napján nyilvánosságra hozott felmérésben egyébként az uniós átlagnál magasabb pontszámot ért el.

Ugyancsak pénteken hozták nyilvánosságra a Szinapszis Kft. saját felmérését, amely kifejezetten a magyarok boldogságszintjét mérte fel. A cég az aktív, 18 és 50 év közti lakosság körében végezte el a kutatást. A megkérdezettek boldogságszintje 67 százalék (a Szinapszis százas skálán mért). Kun Eszter, a cég kutatási igazgatója a köztelevízió Reggeli műsorában arról beszélt, hogy ez az eredmény inkább átlag alattinak számít.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.