Rogán Antal a budapesti Szent István téren tartott V. kerületi ünnepi megemlékezésen szombaton arról beszélt, hogy március 15-e békében az összetartozás és a nemzeti szabadság napja, elnyomatás idején – a Bach-korszakban éppúgy, mint a „kommunista diktatúra legsötétebb éveiben” – pedig megmutatja az irányt, amerre fordulni kell.
Belváros-Lipótváros korábbi polgármestere ünnepi beszédében hangoztatta: „ugyanúgy, ahogy a 12 pont nélkül nincs magyar szabadság, úgy 1848 nélkül nincs 1956, nincs 1989, és nincs 2010”. Megfogalmazása szerint március 15-e nemcsak a szabadság, hanem a nemzet függetlenségének ünnepe is. „A haza, a nemzet és az egyes emberek szabadsága egymást feltételezik, és egymást erősítik” – mondta.
A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint „2010 előtt sem az ország, sem a nemzet nem volt szabad” abban az értelemben, ahogy az 1848-as 12 pontban megfogalmazták. Azért nem – fejtette ki –, mert a bankok szinte mind külföldi kézben voltak, a legfontosabb közszolgáltatások multinacionális vállalatok kezében voltak. „Nemzetközi pénzügyi körök fogságában szenvedett a nemzet, devizahitelekkel tömték tele a magyar családokat, eladósították az országot”, és a kormány nem dönthetett gazdasági kérdésekben például az IMF vagy Brüsszel megkérdezése nélkül – mondta.
A jólétről, a jogbiztonságról, a szolidaritásról, 1848 jelentőségéről, Magyarország és Szlovákia sikereiről beszélt egyebek mellett Németh Zsolt Kassán szombaton, a felvidéki város Thália Színházában megtartott március 15-i ünnepségen, amelyet a Csemadok kassai városi választmánya szervezett.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke úgy fogalmazott: nem beszélhetünk közép-európai jólétről a kelet-szlovákiai magyarlakta területek jóléte nélkül, nem beszélhetünk közép-európai jogbiztonságról a kelet-szlovákiai magyarlakta területek jogbiztonsága nélkül, és nem beszélhetünk közép-európai szolidaritásról a kelet-szlovákiai magyarlakta területekkel való szolidaritás nélkül.
A politikus azt mondta: kevés helyen érdekesebb dolog ma március 15-ét köszönteni, mint a Felvidéken, mert 2015-ben a felvidéki magyarság egy sikeres országban, háta mögött egy sikeres anyaországgal ünnepelhet.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint amit a kormány évek óta tesz, az az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemének arculcsapása. Tóbiás József szombaton Budapesten a Szabad Sajtó-díj átadásán emlékeztetett arra, hogy 1848 egyik leghatározottabb követelése az volt, hogy legyen szabad a sajtó. Hangoztatta, a rendszerváltás óta nem volt olyan aktuális a sajtószabadságról beszélni, mint most, amikor a sajtószabadság eltiprása „alig leplezett kormányzati szándék”.
Véleménye szerint a szabad sajtó nem az állam, a kormány ellensége, hanem a demokrácia védőbástyája. Aki szabad sajtót követel, az egyben szabad hazát követel – fogalmazott.
