A főpolgármester vasárnap, a Nemzeti Múzeumnál elmondott ünnepi köszöntőjében azt mondta, hogy 1848 az újkori magyar történelem meghatározó eseménye, amely „önfeláldozó helytállásával” a nemzeti mitológia részévé vált.
„A célok eléréséért azonban ma is vívni, küzdeni kell, amire csak a bátrak képesek” – jelentette ki. Tarlós István azt mondta, hogy az erősen formálódó világrendben tudni kell a magyar érdekeket érvényesíteni. Ez összefogás nélkül nagyon nehéz – tette hozzá. Tarlós István úgy fogalmazott: „ahol az összefogás helyett a széthúzás igazgat, ahol egyéni vagy szűk csoportérdek valamilyen ideológia alapján megelőzheti a közérdeket, ott nincs erős állam”.
Szavai szerint ma Magyarországon és Budapesten azzal a kérdéssel kell szembenézni, „merünk-e előrelépni és a 2010-ben elkezdett utat folytatni, a nemzetért, a családokért cselekedni a béke és az egyetértés lehetőségét keresve”. Március üzenete, hogy igen – jelentette ki. A kötelesség egyértelmű: „összefogva egy nemzeti minimumot és egymást tiszteletben tartva tovább javítani az ország és a főváros sorsán” – fogalmazott Tarlós István.
A továbbiakban arról beszélt, hogy a magyar történelemben március 15. a nemzeti felemelkedés legfontosabb szimbóluma, nemzeti identitásunk egyik alapköve. 1848. március 15-én a magyarok a szabadság mellé álltak – fűzte hozzá.
Szavai szerint a forradalmi hullám, mely akkortájt végigsöpört a kontinensen, megmutatta a népek szabadságvágyát és megfogalmazta – mai nyelven szólva – a modernizáció programját. „E forradalmi hullám szerves része volt az 1848-as márciusi forradalom, amely egyben a legeredményesebb is volt: eljutott a sikeres katonai ellenállásig, és csak idegen csapatok bevonásával lehetett legyőzni” – hívta fel a figyelmet.
