Az internetes sajtóban kedden és szerda reggel megjelent hírek arról szóltak, kiürülhetnek bankautomaták, zavar lehet a BKK automatáiban, a nyugdíjfolyósítással is adódhatnak problémák. Szerkesztőségünkben egy olvasónk telefonja nyitotta a panaszáradatot szerda reggel: nem jött a pénzes postás a Csontváry utcába az ott élők nyugdíjával. Az elakadás azzal állhat összefüggésben, hogy április 21-én sztrájkba léptek a Magyar Posta értékszállító leányvállalatánál, a JNT nevű cégnél. A sztrájk szervezője az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete (ÉŐDSZ), a Munkástanácsok Országos Szövetségének személy- és vagyonvédelmi ágazata.
Az ÉŐDSZ és ennek a JNT-nél működő tagszervezete 2014. december 10-én kezdte meg a tárgyalásokat a munkáltatóval (JNT Security Kft.-vel) a 2015. évi bérekről. A tárgyalások eddig nem vezettek eredményre, mert a munkáltató nem tudott érdemi ajánlatot tenni a munkavállalóknak a béreket illetően. A szakszervezet a kollektív szerződésükben foglaltak alapján a bértárgyalásokat 2015. március 26-án megszakította, és március 27-én megalakította a sztrájkbizottságot. Ezek után a sztrájktörvény alapján a munkáltató megkezdte a tárgyalásokat a sztrájkbizottsággal, de a mai napig nem sikerült megállapodást kötni, mivel a munkáltató ajánlata a munkavállalók számára elfogadhatatlan volt. A szakszervezet a sztrájk jogszerűségének megállapítása céljából a munkaügyi bírósághoz fordult, amit a bíróság első fokon jogszerűnek ítélt.
A sztrájk ezek után hétfő éjfélkor elkezdődött, és valóban érinti a fent említett szolgáltatásokat, ezeken kívül pedig az Erzsébet-utalványok sem érnek célba, s a Magyar Posta valamennyi pénzügyi szolgáltatásával is gondok lesznek.
– A sztrájk a szerda reggeli állás szerint 95 százalékos volt – fogalmazott az MNO megkeresésére Kuti Zsolt Zoltán, a JNT alapszervezeti ügyvivője. Elmondta még: a problémák Budapestet és környékét, gyakorlatilag Pest megyét érintik.
Hozzátette: a munkáltató részéről egyelőre nincs jelzés arra vonatkozóan, hogy a bértárgyalásokat újranyitnák, így a törvényességet megtartva határozatlan ideig sztrájkolhatnak, a szakszervezet pedig igen eltökélt Kuti elmondása szerint. A céljuk az, hogy elfogadható béremelési javaslattal álljon eléjük a JNT Kft.
Korábban az MTI-nek felidézte: már többször tettek engedményeket, a legutóbbi kérésük bruttó 5 százalékos, sávos bérfejlesztést tartalmazott, amiben a béren kívüli juttatások összegének emelése is benne van. A munkáltató ezzel szemben 1,6 százalékos emelést ajánlott.
Előfordulhat, hogy a JNT-vel szerződésben lévő bankok sem jutnak hozzá a pénzükhöz és az értékpapírokhoz, így akadhat olyan, aki hoppon marad a bankautomata előtt. Arról, hogy mely bankok ATM-jeiről lehet szó, a JNT nem tudott tájékoztatást adni, a cégen belül egymásnak adták a telefont a munkatársak, végül a Magyar Posta sajtóosztályához irányították az MNO-t. A JNT internetes felületén referenciaként mindenesetre az Erste van csak név szerint megemlítve.
A Magyar Posta válasza a szerdai problémákra délután futott be szerkesztőségi postaládánkba, a közleményben így ír a vállalat:
Az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban ÉŐDSZ) állításaival, illetve a sajtóban egyes helyeken megjelent állításokkal szemben folyamatosan biztosított a posták készpénzellátása, így sem az utalványok kifizetésében, sem a posták készpénzellátásában nincs fennakadás. A korábbi eljáráshoz képest csupán annyi változás lehet helyenként a fővárosban és Pest megyében, hogy adott napon belül későbbi időpontban történik meg az utalványok háznál történő kifizetése. A JNT Security Kft. (továbbiakban JNT) a többi szerződött partnere kiszolgálását is teljesíti, így azok az állítások sem igazak, hogy nem megoldott a partnerek értéklogisztikája.
Az ATM-ekről:
A JNT országosan csupán két darab ATM-et lát el készpénzzel, így hamisak azok az értesülések is, hogy az ATM-ek készpénzzel történő feltöltésében is fennakadás lenne a sztrájk miatt. A JNT által kiszolgált posták alig több mint 10 százalékát érinti a munkabeszüntetés, elsősorban a fővárosban és Pest megyében.
Az MNO telefonon igyekezett elérni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot is, hogy megtudja, az elakadás Budapesten és környékén hány nyugdíjast érint, de a hat városi vonal mindegyike válasz nélkül kicsengett szerdán.
A Magyar Posta keddi közleménye a bér- és sztrájkhelyzetről:
Az elmúlt másfél évben csaknem 10 százalékos alapbéremelésben részesültek a JNT Security Kft.-nél dolgozó pénz- és értékszállítók, éppen ezért a munkáltató vitatja az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (ÉŐDSZ) a JNT Security Kft.-nél működő szervezetének sztrájkját. A munkabeszüntetéshez 50-en csatlakoztak, amely a JNT Security Kft. munkavállalói állományának mindössze 8,5 százaléka. Miután a JNT Security Kft. vitatja a sztrájk jogszerűségét, ezért bírósághoz fordult. A szolgáltatási minimumban sem történt megállapodás. A JNT Security Kft.-nél (továbbiakban: JNT) dolgozó pénz- és értékszállítók az elmúlt másfél évben eddig csaknem 10 százalékos alapbéremelésben részesültek. A JNT-nek kötelessége racionálisan, felelősen gazdálkodni, figyelembe vennie a piaci helyzetet és a társaság gazdálkodási lehetőségeit, ezek alapján tette meg a 2015-ös évre vonatkozó bérajánlását, amelyet az ÉŐDSZ nem fogadott el. A JNT 2015. április 17-én – azt követően, hogy az ÉŐDSZ a bértárgyalásokat egyoldalúan megszakította – 2015. január 1-ig visszamenőleg az értékszállítók esetében átlagosan 2,2 százalékos alapbéremelést hajtott végre. Így a JNT Security Kft.-nél dolgozó értékszállítók bruttó jövedelme jelenleg (pótlékokkal és juttatásokkal együtt) 269 ezer forint havonta, amely jelentősen meghaladja a nemzetgazdasági átlagkeresetet, továbbá – piaci információk alapján – jóval magasabb a ledolgozott órákra vetítve, mint a piaci átlag. A JNT továbbá vállalta, hogy a 2015-ös üzleti eredmények alapján, 2015. III. negyedévét követően megvizsgálja annak lehetőségét, hogy 3,3 százalékos, alapbéremeléssel megegyező összegű, egyszeri kifizetést teljesítsen. A JNT-nél dolgozó pénz- és értékszállítók jövedelme alapbérből, különböző pótlékokból, 258 ezer ft/év/fő béren kívüli juttatásból (cafetéria) és 13. havi fizetésből áll. A Magyar Postán keresztül érkező utalványok kifizetésében, illetve a posták készpénzellátásában jelenleg nem okoz fennakadást az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (ÉŐDSZ) a JNT Security Kft.-nél működő szervezetének 2015. április 21. nulla órától meghirdetett sztrájkja. A munkabeszüntetéshez 50-en csatlakoztak, amely a JNT munkavállalói állományának mindössze 8,5 százaléka. A JNT által kiszolgált posták alig több mint 10 százalékát érinti a munkabeszüntetés, ezen posták készpénzzel történő ellátását munkaátszervezéssel kezeli a JNT és a Magyar Posta. A JNT folytatni kívánja a bértárgyalásokat. Tekintettel arra, hogy 2013-ban szeptemberben, 2014-ben pedig december végén zárultak a tárgyévre vonatkozó bértárgyalások, így a JNT értetlenül áll az ÉÖDSZ sztrájkja előtt, hiszen a korábbi évek gyakorlata hosszú évek óta az, hogy a tárgyévi bérmegállapodás az év második felében született meg. A 2014. évre vonatkozó bérmegállapodástól számítva pedig kevesebb, mint négy hónap telt el. Továbbá az ÉŐDSZ valótlanul állítja, hogy 2015. április 10-én a JNT-hez eljuttatott bérfejlesztési javaslatában a cafeteria emelés fedezetére is javaslatot tett. A JNT visszautasítja, hogy a Társaságnál működő másik szakszervezet létrejöttében (Kőbányai Autóbusz Szakszervezet) és taglétszámának növekedésében segítséget nyújtott, továbbá, hogy jogellenesen megállapodást akart kötni ezzel a szakszervezettel. A hamis állítások miatt a JNT megfontolja, hogy jogi lépéseket is tesz. Az ÉŐDSZ állításával ellentétben, nem 1,6 százalékos, hanem a pénz- és értékszállító munkakörben dolgozók tekintetében 2,2 százalékos béremelést hajtott végre 2015. április 17-én, január 1-ig visszamenőleg – ezzel is bizonyítva a Munkáltató szándékát a 2015-ös béremelésre vonatkozóan. Az ÉŐDSZ által hivatkozott Magyar Posta Zrt.-nél végrehajtott bérfejlesztés mértéke nagyságrendileg megegyezik a JNT által ajánlott bérfejlesztéssel, hiszen a Magyar Postánál jövedelmét tekintve azonos juttatási sávban lévő munkavállalók alapbérfejlesztése 1,5-2,8 százalék között valósult meg. Az ÉŐDSZ azon kijelentése szintén hamis, hogy a JNT-nél hosszú évek óta nincs keresetfejlesztés, hiszen 2013-ban és 2014-ben évente a pénz- és értékszállító munkakörök esetében 3-5 százalék volt a béremelés mértéke, amelyet 2015-ben tovább emelt a munkáltató. A JNT kiemelt célja, hogy a Társaság továbbra is a piac jelentős szereplője maradjon, versenyképes béreket biztosítva munkavállalóinak, ugyanakkor eleget téve a felelős gazdálkodás követelményeinek.
