Az ipari termék- és formatervező mérnökök munkájára egy-egy termék piacképességének érdekében van nagy szükség, nekik kell gondoskodniuk az adott termékről ergonómiai, esztétikai, gyártástechnológiai és a műszaki funkció szempontjából is – közölte Horák Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakfelelős tanszékvezetője. Szerinte hiánypótló képzésről van szó, az itt megszerzett tudás az utóbbi évek változásainak köszönhetően ma már elengedhetetlen egy adott áru, termék piacképessé tételében.
Alapvetően ez a mérnöki szakma tehát magas hozzáadott értéket kínál egy-egy terméknek, így ha az alapszakot tényleg megszüntetik, az ellentétes azon célkitűzéssel, miszerint Magyarország nem csupán egyszerű összeszereléssel, hanem innovációval és tudással is hozzájárulna például a jármű- és gépiparhoz.
Az érintettek beszámolója és az eseményről készült emlékeztető alapján az alapszak megszüntetése nagyjából egy hónapja, a Rektori Konferencia Műszaki Tudományok Bizottságának ülésén merült fel, akkor azonban úgy tűnt, sikerül lebeszélni a tervről a kormány képviseletében jelen lévő Maruzsa Zoltán államtitkár-helyettest. A kormány pénteki bejelentése után azonban úgy tűnik, több másik mellett ez a képzés is megszűnik.
Öt felsőoktatási intézmény érintett a kérdésben: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Alapképzésen jelenleg is sok száz hallgató tanul ipari termék- és formatervező mérnöknek, tavaly és idén is – a Felvi.hu adatai szerint – országos szinten, felvételin mintegy hatszáz diák jelölte meg ezt a képzést és próbált bekerülni szeptembertől a képzésre.
Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja elmondta: Magyarország sikeressége érdekében nem egyszerű összeszerelő üzemként kell működnie, hanem nagy hangsúlyt kell fektetni az innovációra, újításokra, ebben ugyanis egyenrangúak tudunk lenni akár a legnagyobbakkal is. Szerinte ugyanakkor az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak megszüntetésével pont ennek a magját tüntetnék el. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az ipari termék- és formatervező mérnökök egyedi ötleteikre alapozva vállalkozásokat tudnak létrehozni, vagyis munkahelyteremtés szempontjából is fontosak. Hogy mennyire jelentős képzésről van szó, arra a dékán szerint bizonyíték, hogy Nyugat-Európa nem egy egyetemén külön kart hoztak létre az oktatására.
Az MNO-nak nyilatkozó érintettek elmondták: noha a kormány csak a három és fél éves alapképzést szüntetné meg, vagyis a kétéves mesterszak továbbra is működne, erre csak elvétve jelentkeznek más típusú BSc-képzésről. A továbbtanuláshoz ugyanis szükség van mind az első etapban tanultakra, mind különféle készségekre, például kiemelkedő szabadkézirajz-tudásra. Czigány Tibor szerint ugyanakkor a BSc-szak megszüntetésével gyakorlatilag a mesterképzés bázisát tüntethetik el, így tulajdonképpen halálra ítélve az egész képzést. Elmondta: ma már különféle cégek adnak megrendeléseket arra, hogy egy-egy problémájukat a hallgatók oldják meg, az együttműködés pedig a legtöbbször sikeres is. Ugyanerről számolt be Váradi Károly professzor, hozzátéve: a különféle szakdolgozatok témáinak 90 százalékát ma már cégek adják ki egy-egy saját probléma megoldására.
Piros Attila, a BME adjunktusa beszámolt róla: ma már a kisebb hazai vállalkozások is felfedezték, hogy az innováció biztosíthatja számukra a felemelkedést. Kitért arra is, hogy a legnagyobb profitot egyértelműen egy cég saját terméke tudja hozni, ennek megalkotásában pedig kulcsszerep jut az ipari termék- és formatervező mérnököknek.
Vidovics Balázs, a BME oktatója felhívta rá a figyelmet, hogy a budai Várban a BKV által jelenleg is tesztelt Modulo autóbusz formatervét is a Műegyetem volt hallgatói dolgozták ki.
A szintén érintett Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) részéről Dénes Levente dékánhelyettes arról beszélt, hogy náluk az ipari termék- és formatervezői szak csak mostanra, évek munkájának köszönhetően tisztult le. „Az indítás óta eltelt nyolc év alatt sikerült a szakot stabilizálni, a folyamatos fejlesztés eredményeként a szak tartalma, a végzett hallgatók kompetenciái megegyeznek Európa hasonló képzéseivel” – mondta Dénes.
Alpár Tibor, a NYME Simonyi Károly Műszaki, Faanyag-tudományi és Művészeti Kar dékánja azt emelte ki, hogy a megszűnés határán lévő szakra szükség van a formatervező művészi képzések mellett is, mivel a két szak alapvetően más célt szolgál. Mint közölte, a megszüntetendő ipari termék- és formatervező mérnöki szak az anyaghasználatra, szerkezettervezésre, méretezésre, a termék használatára és viselkedésszimulációjára, valamint a gyárthatóságára is nagy hangsúlyt fektet.
Kézenfekvő nemzetközi összehasonlításért nem kell messzire, csak Szlovéniáig menni: Nikola Vukasinovics, a Ljubljana-i Egyetem oktatója az MNO-val azt közölte, hogy a kelet-közép-európai régió országai napjainkban kezdik felfedezni ebben az innovatív iparágban rejlő lehetőségeket, ez ugyanis az a szektor, ami a legnagyobb pénzeket képes termelni. Egy friss európai statisztika szerint egyébként a kreatívipar fejlesztése nemcsak az Európai Unió kiemelt célkitűzése, hanem az EU GDP-jének jelenleg is a 7 százalékát adja, ami 860 milliárd eurót jelent.
Az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak leállításával a Magyar Művészeti Akadémiánál (MMA) sem értenek egyet. Lelkes Péter ipari formatervező, az MMA rendes tagja szerint részükről egyetlen olyan képzés megszüntetését sem támogatják, melyben a művészet valamilyen szerepet vállal. Szerinte Európában nem afelé mutatnak a trendek, mint amit a kormány csinál, ráadásul a szak megszüntetése azért is félresikerült koncepció, mert több helyen is minőségi oktatást hoztak létre az utóbbi években. Lelkes több közgazdásszal konzultálva ugyanakkor úgy látja: a kormánynak nincs igazi ipari stratégiája a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban.
Az alapszak megszüntetését a diplomás-pályakövető rendszer adatai sem feltétlenül indokolják: elhelyezkedés szempontjából ugyan vannak sikeresebb képzések, de az ipari termék- és formatervező mérnöki szaknak még a hagyományosan erős műszaki területen sem kell a sor végén kullognia.
A szaknak a mérnöki képzésekhez képest ráadásul több női hallgatója van, akikre Czigány Tibor szerint már csak azért is szükség van, mert a munkaerőpiacon egyre több mérnököt keresnek, „annyit, amennyit női hallgatók nélkül nem lehet képezni”.
A megszüntetés okairól – mi áll a döntés hátterében, mivel indokolják az alapszak megszüntetését – megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahol közölték: „a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság most nem, hanem majd csak a téma előterjesztésének közigazgatási egyeztetése során áll rendelkezésre az ilyen részletekbe menő kérdések megválaszolására. Ennek oka, hogy egyelőre még csak egy tervezetről van szó.”
