Egyedi műszaki képzést szüntethet meg a kormány

Több műszaki képzést állítólag azért állítanak le, mert nem adnak kellően specifikus tudást.

Az MNO-nak nyilatkozó érintettek elmondták: noha a kormány csak a három és fél éves alapképzést szüntetné meg, vagyis a kétéves mesterszak továbbra is működne, erre csak elvétve jelentkeznek más típusú BSc-képzésről. A továbbtanuláshoz ugyanis szükség van mind az első etapban tanultakra, mind különféle készségekre, például kiemelkedő szabadkézirajz-tudásra. Czigány Tibor szerint ugyanakkor a BSc-szak megszüntetésével gyakorlatilag a mesterképzés bázisát tüntethetik el, így tulajdonképpen halálra ítélve az egész képzést. Elmondta: ma már különféle cégek adnak megrendeléseket arra, hogy egy-egy problémájukat a hallgatók oldják meg, az együttműködés pedig a legtöbbször sikeres is. Ugyanerről számolt be Váradi Károly professzor, hozzátéve: a különféle szakdolgozatok témáinak 90 százalékát ma már cégek adják ki egy-egy saját probléma megoldására.

Piros Attila, a BME adjunktusa beszámolt róla: ma már a kisebb hazai vállalkozások is felfedezték, hogy az innováció biztosíthatja számukra a felemelkedést. Kitért arra is, hogy a legnagyobb profitot egyértelműen egy cég saját terméke tudja hozni, ennek megalkotásában pedig kulcsszerep jut az ipari termék- és formatervező mérnököknek.

Vidovics Balázs, a BME oktatója felhívta rá a figyelmet, hogy a  budai Várban a BKV által jelenleg is tesztelt Modulo autóbusz formatervét is a Műegyetem volt hallgatói dolgozták ki.

A szintén érintett Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) részéről Dénes Levente dékánhelyettes arról beszélt, hogy náluk az ipari termék- és formatervezői szak csak mostanra, évek munkájának köszönhetően tisztult le. „Az indítás óta eltelt nyolc év alatt sikerült a szakot stabilizálni, a folyamatos fejlesztés eredményeként a szak tartalma, a végzett hallgatók kompetenciái megegyeznek Európa hasonló képzéseivel” – mondta Dénes.

Alpár Tibor, a NYME Simonyi Károly Műszaki, Faanyag-tudományi és Művészeti Kar dékánja azt emelte ki, hogy a megszűnés határán lévő szakra szükség van a formatervező művészi képzések mellett is, mivel a két szak alapvetően más célt szolgál. Mint közölte, a megszüntetendő ipari termék- és formatervező mérnöki szak az anyaghasználatra, szerkezettervezésre, méretezésre, a termék használatára és viselkedésszimulációjára, valamint a gyárthatóságára is nagy hangsúlyt fektet.

Kézenfekvő nemzetközi összehasonlításért nem kell messzire, csak Szlovéniáig menni: Nikola Vukasinovics, a Ljubljana-i Egyetem oktatója az MNO-val azt közölte, hogy a kelet-közép-európai régió országai napjainkban kezdik felfedezni ebben az innovatív iparágban rejlő lehetőségeket, ez ugyanis az a szektor, ami a legnagyobb pénzeket képes termelni. Egy friss európai statisztika szerint egyébként a kreatívipar fejlesztése nemcsak az Európai Unió kiemelt célkitűzése, hanem az EU GDP-jének jelenleg is a 7 százalékát adja, ami 860 milliárd eurót jelent.

Az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak leállításával a Magyar Művészeti Akadémiánál (MMA) sem értenek egyet. Lelkes Péter ipari formatervező, az MMA rendes tagja szerint részükről egyetlen olyan képzés megszüntetését sem támogatják, melyben a művészet valamilyen szerepet vállal. Szerinte Európában nem afelé mutatnak a trendek, mint amit a kormány csinál, ráadásul a szak megszüntetése azért is félresikerült koncepció, mert több helyen is minőségi oktatást hoztak létre az utóbbi években. Lelkes több közgazdásszal konzultálva ugyanakkor úgy látja: a kormánynak nincs igazi ipari stratégiája a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban.

Az alapszak megszüntetését a diplomás-pályakövető rendszer adatai sem feltétlenül indokolják: elhelyezkedés szempontjából ugyan vannak sikeresebb képzések, de az ipari termék- és formatervező mérnöki szaknak még a hagyományosan erős műszaki területen sem kell a sor végén kullognia.

A szaknak a mérnöki képzésekhez képest ráadásul több női hallgatója van, akikre Czigány Tibor szerint már csak azért is szükség van, mert a munkaerőpiacon egyre több mérnököt keresnek, „annyit, amennyit női hallgatók nélkül nem lehet képezni”.

A megszüntetés okairól – mi áll a döntés hátterében, mivel indokolják az alapszak megszüntetését – megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahol közölték: „a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság most nem, hanem majd csak a téma előterjesztésének közigazgatási egyeztetése során áll rendelkezésre az ilyen részletekbe menő kérdések megválaszolására. Ennek oka, hogy egyelőre még csak egy tervezetről van szó.”