Már ebben a hónapban újraválaszthatják a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségét. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint a köztestület a korábbi tervekkel ellentétben nem májusban, hanem április 24-én tartja tisztújító kongresszusát. Úgy tudjuk, az elnökségből – a már többször megválasztott tagok közül – többen újraindulhatnak a posztért.
A sietség feltehetően nem véletlen, ugyanis a parlament igazságügyi bizottsága nemrég a végrehajtói kamara működésképtelenségének kockázatára hivatkozva törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek. A módosítás egyebek között korlátozná a kamarai elnökség tagjainak újraválaszthatóságát, a vezetőség legfeljebb egyszer kerülhetne ismét pozícióba. Az indítvány egy olyan átmeneti szabályt is tartalmaz, amely előírja, hogy a szabályokat mielőbb, a módosítások hatálybalépése utáni első közgyűlésen és a kamara szerveinek megválasztásakor is alkalmazni kell.
A törvénymódosítási javaslatról a parlament honlapja szerint leghamarabb az április 27-i héten szavazhat az Országgyűlés a bizottsági viták után, vagyis csak a tisztújítást követő héten. Nincs kizárva, hogy a kamara elnöksége ezért döntött az előre hozott választások mellett, és a törvény hatálybalépését kívánják megelőzni. A vezetőségből ugyanis több tagot – például Császti Ferenc volt alelnököt vagy Schmidt Zoltán jelenlegi elnököt – is már többször újraválasztottak, így ha a törvény hatályba lépne, nem indulhatnának újra a vezető posztokért. Viszont ha az új szabályok elfogadása előtt megválasztanák őket, akkor újabb négy évig a tisztségükben maradhatnának.
Figyelemre méltó az is, hogy az igazságügyi bizottság éppen azután terjesztette be a javaslatot a parlamentnek, hogy Schmidt Zoltán elnök még március elején azt mondta lapunknak, nincs kizárva, hogy az elnökség újraindul a választáson. Ez eredetileg májusban lett volna. Úgy tűnik, a minisztérium után most a kamara is megpróbálja felvenni a kesztyűt.
A köztestület működése ügyében egyébként a múlt héten hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A feljelentést az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára tette ismeretlen tettes ellen. A tárca azután fordult a hatóságokhoz, hogy a kamarát érintő teljes átvilágítást a jogi és pénzügyi ellenőrök elvégezték. Az összefoglaló jelentések elemzése és kiértékelése során pedig több ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észleltek, amelyek kapcsán felvetődött a bűncselekmény gyanúja.
