Lázár: Soron kívüli ÁSZ-vizsgálat kell az önkormányzatoknál

Az Altus ügye és Paks is szóba került miniszter heti sajtótájékoztatóján.

A miniszter kiemelte, hogy a kormány soron kívüli törvényességi ellenőrzést kér az Állami Számvevőszéktől azoknál az önkormányzatoknál, amelyek befektettek brókercégeknél. A kabinet kérése az, hogy az ÁSZ vizsgálja meg, e helyhatóságok milyen körülmények között helyeztek el pénzeket brókercégeknél. Lázár tájékoztatása szerint huszonnégy olyan önkormányzat volt, amely befektetett a Quaestornál, a Buda-Cashnél, illetve a Hungária Értékpapírnál. A befektetések összege 10,8 milliárd forintot tesz ki.

Valótlanságnak nevezte Győr polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter állítását, miszerint a győri önkormányzat pénzt fektetett Quaestor-kötvényekbe. Borkai Zsolt kijelentette: nem érti, miként lehet az, hogy Lázár János „tájékozatlanságából fakadóan, vagy bármi mástól vezérelve” valótlanságot állít, amellyel a város 130 ezer lakosát, a város vezetését és személyesen őt „negatív helyzetbe hozza”. Emlékeztetett: a győri önkormányzat április elején már tudatta, hogy nincs értékpapírja a Quaestor Zrt.-nél. Borkai Zsolt hangsúlyozta, kikéri magának, hogy valaki hazugsággal vádolja őt és a várost. A politikus a sajtótájékoztatón három dokumentumot is bemutatott, amelyek megfogalmazása szerint maximálisan igazolják, hogy Győr csak államkötvényt vásárolt.

A Miniszterelnökséget érintő költségvetési ügyekkel kapcsolatban a politikus megemlítette, hogy 2016. július 1-jével legkevesebb harmincszázalékos béremelést kapnak a területi közigazgatásban dolgozók, összesen 25 milliárd forintos nagyságrendben. Az állami illetékek, díjak tervezett csökkentésének pontos tartalmáról társadalmi konzultáció megindítását javasolja Lázár, s ezt a lépést közigazgatási rezsicsökkentésként jellemezte.

A Magyarország, Oroszország és az Európai Unió között létrejött nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződés mérföldkőnek tekinthető előrelépés az olcsó áram érdekében tett kormányzati erőfeszítések között – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján. A politikus szerint a brüsszeli hozzájárulás bizonyíték arra, hogy az Európai Bizottságnak nem az a kérdés, épülnek-e új atomerőműblokkok Pakson, hanem az, hogy ezek hogyan valósulnak meg.

Lázár elmondta azt is, hogy a kabinet rövidesen dönt arról, mely külföldi menedzsereket hívja Paks 1, azaz a jelenlegi erőmű élére. Azt ígérte, legalább egy háromtagú nemzetközi csoport érkezik majd Paksra. Hozzátette továbbá, hogy a kormány még májusban dönt arról is, Nagy Sándor távozása után ki vezeti majd a Paks 2 vállalatot, azaz az új blokkokkal foglalkozó céget. Ebben az esetben is felmerül nyugat-európai szakértők bevonása – jegyezte meg.

A csütörtöki sajtótájékoztatón a kancelláriaminiszter szólt arról is, hogy kormány az Európai Bizottsághoz fordult a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Zrt. másfél milliárd forintos megbízása miatt. Lázár János tájékoztatása szerint a bizottság illetékeseitől arra várnak választ, milyen körülmények között, milyen eljárásban választották ki a céget az EU 2014 és 2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzésére. Értékelése szerint a volt miniszterelnök megbízatása nem végezhető elfogulatlanul és a politikai szempontok figyelmen kívül hagyásával, s ez árt az uniós intézményrendszerrel szembeni bizalomnak. A politikus felvetette, hogy a megbízás mögött tiltott pártfinanszírozás is lehet, s ez vizsgálatot érdemel.

Elítélte a kaposvári gyilkosságot Lázár János, és közölte, ha van összefüggés a dohánybolt külleme – például az eltakart kirakat – és a bűncselekmény között, akkor jogszabály-módosítást kezdeményez. Jelezte, hogy a szerdai kormányülésen arra kérték a belügyminisztert, hogy akár különleges rendőri egység bevetésével is találják meg az elkövetőt vagy elkövetőket. A brutális kegyetlenség nem maradhat megtorlatlanul – hangoztatta. Cikkünk megjelenésekor a rendőrség már elfogta a gyanúsítottat.