Összesen 4408 tornaterem és 4297 tornaszoba áll rendelkezésre jelenleg a köznevelési rendszerben, a legtöbb az általános iskolákban, a legkevesebb pedig a fejlesztő nevelést nyújtó intézményekben van – derül ki Rétvári Bence tájékoztatásából. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a szocialista Bangóné Borbély Ildikónak írt válaszában közölte, hogy többször is készült már felmérés a köznevelési intézményekben található tornatermek, tornaszobák hiányáról, a meglévők állapotáról, amelyek ráirányítják a figyelmet a rossz állagú épületek számára és arányára, fűtésük, világításuk, felszereltségük korszerűtlenségére.
Kiderült, hogy a sportolásra alkalmas mintegy 8700 tornaterem és tornaszoba – az óvodákkal együtt – 8100 köznevelési intézmény, ezen belül durván 14 ezer feladatellátási hely között oszlik el, vagyis a tornateremhiány nyilvánvaló. Rétvári Bence azzal árnyalja a képet, hogy egy-egy telephelyen több típusú feladatot is elláthatnak az intézmények (például gimnázium és szakközépiskola), tehát az ellátottság mértéke pusztán ezekből az adatokból nem számítható ki.
Nemcsak új tornatermek építésére, a meglévők korszerűsítésére is szükség van, sok ugyanis az elavult épület. – A meglévő intézmények állapota, felszereltsége igen eltérő, és indokolt az e téren mutatkozó minőségi különbségek felszámolása – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: még hosszú évekbe telik, amíg sikerül kiváltani, felújítani a kor követelményeinek nem megfelelő, rossz állapotú épületeket, és megszüntetni az egyes településeken mutatkozó tornateremhiányt.
A mostani tanévben egyébként kilenc évfolyamot, összesen egymillió-százhetvenháromezer gyermeket érint a 2012-ben bevezetett mindennapos testnevelés, és a felmenő rendszerű bevezetés miatt minden tanévben egyre több gyereket kell kiszolgálni. Területi adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre a tornatermek eloszlásáról, mint ahogy azt sem mérte fel a kormány, hogy hány betöltetlen testnevelő tanári állás van.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az iskolarendszer szükségletét felismerve döntött a kormány a nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési program elindításáról, amelynek keretében 18 milliárd forint forrást adnak a 2014-es és a 2015-ös költségvetés terhére a napi mozgást elősegítő fejlesztésekre. Kifejezetten tornatermekre és tanuszodákra ebben az évben három-hárommilliárd jut. Utóbbi kapcsán Rétvári korábban közölte, hogy 23 uszoda megépítéséhez fognak hozzá az idén, ami 45 ezer diáknak és 700 ezer lakosnak kínál majd sportolási lehetőséget.
A kormányzati támogatásokhoz uniós források is érkeznek: az Emberi erőforrás operatív program (EFOP) keretében júliusban 4,95 milliárd forintos kerettel hirdetnek majd pályázatot kifejezetten egyházi iskolák infrastrukturális fejlesztésére, jórészt a mindennapos testnevelés támogatására. Ez után szeptemberben 4,2 milliárd keretösszegű felhívás várható különböző, testmozgást javító infrastrukturális fejlesztésekre.
Rétvári szerint fontos, hogy a mozgás iránti igényt már gyermekkorban felébresszék, ezért a kormány stratégiai ügyként kezeli az ifjúság egészséges életre nevelését és a sportot. Az egészségtudatosság kialakítása azért is indokolt, mert Magyarország jelenleg a harmadik helyen áll a kóros elhízás gyakoriságában a világranglistán. A gyerekek több mint felénél megfigyelhető valamilyen kisebb-nagyobb rendellenesség (például hanyag tartás, lúdtalp, gerincferdülés), és korosztálytól függően a fiatalok öt–húsz százaléka elhízott.
Balog Zoltán miniszter szerint azonban már látszik a napi testnevelésórák hatása: míg 2009-ben csak a tanulók öt százaléka sportolt rendszeresen a tornaórán kívül, 2013-ban már 15 százalék volt ez az arány. A tárcavezető szerint ha folytatódik a kedvező tendencia, akkor 2018-ra félmillió gyermek lesz igazolt sportoló.
