Czibere Károly azt mondta, a vizsgálat eredményei alapvetően a KSH novemberi hasonló, a 2013 és 2014 közötti folyamatokról szóló statisztikáit támasztják alá.
Az államtitkár szerint a kedvező jelenség mögött a Tárki elemzése is három kormányzati intézkedést és lépést vél felfedezni: egyrészt a közfoglalkoztatás bővülését, a rezsicsökkentést, valamint a devizahiteles adósok mentését. Ezek mind olyan lépések, amelyek egyértelműen erős hatással vannak a jövedelmekre és a szegénységi mutatókra is.
Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, nem lehet megállni, mert vannak olyan társadalmi csoportok, családok, amelyeket a közfoglalkoztatás vagy a rezsicsökkentés korlátozottan segített.
Hangsúlyozta, továbbra is a foglalkoztatás az első számú cél és csak másodsorban a közfoglalkoztatás, ugyanakkor szerinte nyilvánvalóvá kell tenni, hogy akinek nem jut egyik sem, annak segélyt kell adni. Azt mondta, nincs olyan kormányzati szándék, hogy a segélyezés megszűnjön, vagy hogy a segélyezési rendszerből forrást vonjanak ki.
Elmondása szerint a segélyezés összege a tavalyi évhez képest nőtt, és nem csak a közfoglalkoztatási kiadásokkal együtt számítva.
A fő kormányzati célok között említette a gyermekes családok segítését, eredménynek nevezve, hogy konszenzus van abban, hogy a „nyomor ördögi körét” intézményrendszeren, tehát az óvodákon, iskolákon keresztül lehet megtörni.
Utalt az előző nap bejelentett kormánydöntésre, ami szerint szeptembertől minden óvodás és bölcsődés gyermek ingyen étkezhet. Jelezte: jövőre 70 milliárd forintot fordítanak majd gyermekétkeztetésre. A rendezvényen ismertették a Tárki Háztartásmonitor kutatás 2014. évi eredményeit. A Tárki adatfelvétele 2014 októberében zajlott, és a 2013. október 1-je és 2014. szeptember 30-a közötti időszakról gyűjtött információkat. Az adatfelvétel során 2011 sikeres interjú készült, az érintett háztartásokban pedig 4420-an élnek.
A „viszonylag kis mintás” Tárki-vizsgálat – a rendezvényen kiosztott dokumentum szerint – alkalmas a teljes népességre vonatkozó következtetések levonására. A kutatást a Tárki az Emmi államtitkárságának a megrendelésére készítette.
A jelentés összegzésében megállapítják, hogy míg a 2010 és 2012 közötti időszakban jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek, addig a következő két évben kismértékben csökkentek. Azt is írták, hogy a szegénység kiterjedtsége változatlan maradt, de a „mélysége” 26-ról 23 százalékra csökkent az elmúlt két évben.
A megállapítások szerint változás, hogy 2012 és 2014 között jelentősen megemelkedett a szegénység előfordulásának valószínűsége a sokgyermekes családok, a 65 év felettiek, az egykeresős családok, valamint a női háztartásfővel élők körében. Ezzel szemben csökkent az olyan gyermekes háztartások szegénysége, amelyekben a szülőkön kívül más felnőtt (is) él, továbbá az egygyermekes párok alkotta háztartásokban élők, a gyermekek és fiatalok, valamint romák szegénysége is.
A Tárki becslése szerint a hazai szegénység mértéke éppen az uniós átlaggal megegyező volt a tavalyi évben, akárcsak 2012-ben.
A dokumentum szerint 100 szegénységben élő közül 34 gyermek- vagy fiatal-, 13 pedig nyugdíjaskorú. A szegénységben élők egyharmada olyan háztartásban él, ahol a háztartásfő inaktív vagy munkanélküli, egyharmada viszont olyanban, ahol a háztartásfő foglalkoztatott, igaz, más háztartástag nem.
Száz szegény közül mindössze öt fővárosi, a többi nagyjából egyenlően oszlik meg városok és községek között.
Az unió definíciója szerinti „szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben” élők aránya jelentősen csökkent: míg 2009-ben és 2012-ben is a népesség nagyjából kétötöde tartozott ebbe a körbe, addig 2014-ben már csak 35 százalékuk – írták az elemzők.
A Tárki szerint összességében, a korábbi periódusoktól eltérően a fogyasztás 3-4 százalékos reálnövekedése figyelhető meg 2012 és 2014 között. Azt írták, a magyar társadalom leginkább abban különbözik az európai társadalmaktól, hogy a szakképzetlen, rendszeresen nem foglalkoztatott rétegek aránya nagyobb – írták.
A migránsok összetételét vizsgálva azt állapították meg, hogy leginkább a fiatal férfiak mennek külföldre, akik magasabb végzettségűek, illetve vagy vállalkozóként, vagy szakmunkásként dolgoznak, jellemzően Ausztriában vagy Németországban. Főleg bérelt lakásaikból indulnak, és olyan háztartásokból, ahol nem magas a jövedelem.
Ferge Zsuzsa szociológus a felméréssel összefüggésben elmondta: nem vitatja, hogy a makrofolyamatok és különböző intézkedések hatására javulás figyelhető meg. Az összkép mégis az, hogy a jelentés egészében egy deprivált társadalom képét mutatja európai összevetésben is – hívta fel a figyelmet.
