Úgy tűnik, az elmúlt évek tízmilliárdos nagyságrendű emelései után a mostani szinten beáll a felsőoktatás támogatása; a 2016-os költségvetés szerint jövőre ugyanannyit kapnak az egyetemek és főiskolák, mint az idén. A 153 milliárdos támogatás mintegy 800 millióval haladja meg az ideit, míg az intézmények bevételeire előirányzott 282 milliárd változatlan maradt. Az intézmények közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepel külön soron, amely 4,3 milliárdos állami segítségre számíthat az idei 3,9-hez képest.
A nem állami felsőoktatási intézmények ugyanannyit – 17,1 milliárdot – kapnak, mint 2015-ben, a diákhitelre szánt kiadások azonban 902 millióról 1,27 milliárdra nőnek. A Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap kerete 9,1-ről 5,2 milliárd forintra apad, megjelenik ugyanakkor a jövő évi büdzsében a felsőoktatási vagyongazdálkodás, amelyre 5,34 milliárd forintot irányoznak elő.
Összesen százmillióval kíván többet fordítani a kormány a külhoni egyetemekre: határon túli felsőoktatási feladatokra 400, intézmények támogatására 300 milliót különítettek el.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) nem elégedett a tervekkel, mivel az egyetemi tanárok garantált illetményét továbbra is 437 ezer forintra tervezi a kormány, pedig már nyolcadik éve nem emelték az összeget, ráadásul az oktatók többsége korántsem keres ennyit: az adjunktusoknak például a fenti illetmény 40 százaléka jár. Az érdekvédők követelik, hogy induljon meg végre a régen várt bérkorrekciós folyamat.
Béremelésre vagy oktatói életpályamodellre nincs utalás a felsőoktatási törvény módosításában sem, amely szintén parlamenti szavazásra vár. Az oktatókra vonatkozó kritériumok szigorítása ugyanakkor belekerült: az egyetemeken 50 helyett 60, az alkalmazott tudományok egyetemein pedig 45 százaléknak tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A módosult feltételek teljesítéséhez a javaslat szerint 2017. szeptember 1-jéig kapnak türelmi időt az intézmények. A tervezet korábbi verziójában nem szerepelt, de mégis meghagynák a főiskola elnevezést is, itt továbbra is csak az oktatók harmadától követelik meg a fokozatot. Az újonnan létrejövő, úgynevezett közösségi felsőoktatási képzési központok viszont a korábbi elképzelésektől eltérően már nem is minősülnének felsőoktatási intézménynek.
Változás lesz az is, hogy az oktatóknak ezentúl munkájuk legalább 20 százalékát kutatással, művészeti vagy sporttevékenységgel kell tölteniük. A kutatóknak pedig legfeljebb 20 százalékot oktatásra kell fordítaniuk. Újdonságként lép be a rendszerbe a mesteroktatói munkakör, amelynek feltétele mindössze egy mesterszakos diploma, valamint tízéves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat.
A törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy a diplomákat, illetve nyelvvizsga-bizonyítványokat utólag vissza lehessen vonni. Az új szabály szerint erre a kiállítást követő öt éven belül van lehetőség, ha kiderül, hogy az adott oklevelet jogellenesen szerezték meg.
Bekerült az előterjesztésbe egy névcsere is: a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolát (BKF) ezentúl Budapesti Metropolitan Főiskolának fogják hívni.
Mint korábban már megírtuk, a módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a hallgatók bármely szakon ingyen vehessenek fel idegen nyelvű tantárgyakat a kreditek maximum tíz százalékának megfelelő mértékben.
