Biszku Béla védője felmentést kért

Az ügyvéd az elsőfokú ítélet hibáira hivatkozott.

A védő elsődlegesen a törvényszék korábbi döntésének hatályon kívül helyezését és új eljárást kért, másfelől a sortüzek kapcsán elévülés miatt az eljárás megszüntetését, a kommunizmus bűneinek tagadásával és a lőszerrel visszaéléssel kapcsolatos vádpontban pedig felmentést.

Az ügyvéd perbeszédében arra figyelmeztetett: ebben az ügyben nem lehet a kommunista rendszer felett erkölcsi ítéletet mondani, csak revansot venni, és ez nem segíti a múlttal való szembenézést.

A 94 éves vádlottat tolószékben kísérte a tárgyalóba két idősebb nőrokona. Biszku fejhallgatón követte a tárgyalást, de többször is kiderült, hogy nagyon nehezen érti az elhangzottakat. A védőbeszéd után a tanácsvezető bíró kérdésére jelezte, hogy nem kíván élni az utolsó szó jogával. Bűnösségét az eljárás során mindvégig tagadta.

Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetéséhez tartozott, volt belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes és az ügyészség szerint a levert forradalom után vezetői minőségében felbujtóként közreműködött a megtorlásokban, például az 1956 decemberi salgótarjáni sortűzben, melynek 46 halálos áldozata volt, köztük nők és gyerekek, továbbá számos sebesült.

Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt.

Ugyanakkor egy másik vádpont, az 1956. decemberi budapesti, Nyugati téri, három áldozatot követelő sortűz kapcsán az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét, a szoros összefüggést az ő tevékenysége és a történtek között. A gyilkos lövéseket feltehetően szovjet katonák adták le.

Egy további vádpont azzal függ össze, hogy az 1957. márciusi martonvásári események során ittas karhatalmisták a város utcáin válogatás nélkül bántalmazták a civileket, és az ottani akadémiai kutatóintézet több munkatársát bevitték a rendőrőrsre, ahol brutálisan megverték őket. Ebben a vádpontban az elsőfokú bíróság szintén nem látta bizonyítottnak a felbujtói magatartást, tehát azt, hogy a volt kommunista vezető bírta volna rá a karhatalmistákat a városban elkövetett súlyos bántalmazásokra. Az utólagos bűnpártolásban azonban kimondták a bűnösségét, mivel csak látszatintézkedéseket tett az elkövetők felelősségre vonása címén, valójában megakadályozta megbüntetésüket.

Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság szerint Biszku Béla elkövette a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, amikor 2010-ben egy televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, utána pedig szerinte nem koncepciós perek folytak, hanem független bíróság ítélkezett. A lőszerrel visszaélés vádjával kapcsolatban a bíróság nem fogadta el Biszku Béla azon védekezését, hogy a lakásán talált tizenegy töltény a fiáé.

Az ügyészség perbeszédeiben első- és másodfokon is életfogytiglant kért. A tábla június 1-jére tűzte a másodfokú határozat kihirdetését.